MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-05-17 801. öe. - 1989_VB 801/79

feszültséget keltettek a fővárosiak körében az ünnepségek előtt. Az előkészítést nehezítő körülmények ellenére kísérletek történtek a helyi öntevékenységre építő, demokratikusabb gyakorlat kialakítására. 3. Az ünnepségek tartalma és formája tükrözte az évfordulók - mai értelmezésű - politikai jellegét. A hagyományos formák mellett kifejezésre jutott az évfordulókhoz kapcsolódó történelmi események jelentőségének bemutatása. A megvalósítás a politikai helyzetnek, szellemnek megfelelő volt. A hagyományos március 21-e és április 4-e mellett újszerűnek tekinthetők a március 15-ei, május elsejei megemlékezések . 4. E félévben az évfordulók többsége 3 napos munkaszünet harmadik napján kerültek megünneplésre / IV. 4., V. 1./; vagy munkaszüneti napon /Lenin születésének évfordulója/. Ez az előkészítő munkában jelentkezett külön feladatként. A március 15-i ünnepségeken /különösen ha az alternatív szervezetek megmozdulásait is számítjuk/ lényegesen többen vettek részt, a többi rendezvényen az eddigi létszám volt a jellemző, május 1-én a felvonuláson és a nagygyűlésen a szándékolt létszám több mint a fele jelent meg. Az alternatív rendezvényen a Népligetben több tízezren, a városligeti majálison több mint százezren vettek részt. 5. Az ünnepek körül kialakult /kialakított/ politikai viták, társadalmi ütközések, a különböző tartalmú sajtókampányok; az "átértékelési dömping", az új tények és nézőpontok nyilvánossága érdeklődést keltett - széles körben a különböző elkötelezettségű csoportok, személyek részére, de ugyanakkor bizonyos fokú taszítást,- a részvétel elutasítását is eredményezte. A visszhangokból érzékelhető viszont, hogy az ünnepségeket - a széles televíziós nyilvánossággal élve - szinte mindenki figyelemmel kísérte. V3