MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-04-26 800. öe. - 1989_VB 800/39

- 3 évek fordulóján a környező országok magyarsága helyzetéért az írók egy része az MSZMP-t okolta, hiányolva az erőteljesebb fellépést problémáik megoldásában. 1973-ban történt az első politikai jellegű aláírási akció a népesedéspolitikai határozattal szemben. A hetvenes évek közepén, második felében a nacionalista felhangoktól sem mentes szórványos március 15-i demonstrációkon túlmenően -a nyugat-európai diáklázadások politikai hatásaira is - a belső ellenzék - Bence György, Kis János, Kenedi János vezetésével - egyre inkább direkt politizálásba fogott, de nézeteiknek sem egységes platformot, sem tömegbázist nem tudtak teremteni. Jelentősebb megnyilvánulásuk a csehszlovák ellenzék Charta 77 mozgalmához kapcsolódó 1978-as és 1979-es aláírásgyűjtési akciók és a csehszlovákiai ellenzéket ért retorziók elleni tiltakozások voltak. Szándékuk volt a lengyel Társadalmi Önvédelmi Bizottsághoz hasonló mozgalom megteremtése is.A hetvenes évek elején jelentek meg a kéziratos kiadványok, a szamizdatok, amelyeket a Szabad Európa Rádión és más nyugati propaganda eszközökön keresztül publikáltak. A "második nyilvánosság" megteremtése céljából épültek ki a "repülő egyetemek", amelyek - értelmiségi magánlakásokon - terepei lettek az ellenzéki gondolatok hirdetésének.A vitaestek túlléptek a társadalmi-történelmi kutatások népszerűsítésén és gyakran direkt politikai tartalmat kaptak. Fokozatosan kiépült a népi írók új generációja - Csoóri Sándor vezetésével -, amely elsősorban a romániai és szlovákiai magyar nemzetiség problémáinak feszegetését állította előtérbe az emigrációs sajtó és szervezetek segítségével. A belső ellenzék külső támogatást és biztatást kapott. A SZER aktivitása mellett az 1978-ban Párizsban megjelent "Magyar Füzetek" zsebkönyv formában rendszeresen a magyar szamizdatokat 0>G