MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-04-11 799. öe. - 1989_VB 799/28

7 tésekre volt szükség az események mértéktartó, türelmes fogadása, a helyes magatartás alakításában. Sajnálatosan hátráltat bennünket ebben, hogy több felelős állami és pártvezető több egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, fokozva ezzel a körülöttünk és bennünk lévő zavart. A közelmúlt alegység- és egységgyűléseken mérhető volt, hogy munkásőreink döntő többsége odaadó, értelmes hűséggel akarja szolgálni ügyünket. Ha nehezen is, de megértik a változások lényegét, őszintén vitatkozva a hogyan tovább lehetőségeiről. A viták élesek, szenvedélyesek és őszinték, középpontjukban nem a "népfelkelés", vagy divatos szócsaták kérdőjelei állnak. A most már szinte naponta egyre nyugtalanabbul feltörő kérdés lényege az, hogy testületünknek hol van és lesz a szerepe a megváltozott politikai küzdőtéren? Több mint három évtized jószándékkal alakított reflexei, olykor dacos felhangja kérdezi: KIÉ A MUNKÁSŐRSÉG? HOVÁ TARTOZUNK? E kérdések pontos megválaszolása feltételez egy sor kilátásba helyezett és még hátra lévő központi intézkedést. Helyzetünket felismerve ezek fogadására, a megújulásra készen állunk, bízva abban, hogy a kivitelezésre, "levitelre" szükséges időt is biztosítják. Kötelességem itt jelezni, hogy ez azért is nagy jelentőségű, mert becsléseink azt mutatják, hogy a régi, megszokott szervezeti keretből történő elmozdulás esetén, állományunk 25-30%-ánál nehézségek jelentkezhetnek. És ez nem generációs probléma! Három nemzedékű állományunk fiataljai között is akadnak számosan, akik az aggódás jószándékával, az apáról-fiúra nagyott, ma már túlhaladott szemlélettel keresik a megoldást. u