MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-02-22 797. öe. - 1989_VB 797/62

MSZMP BUDAPESTI BIZOTTSÁG Ez a sz. példány Pártszervezési Osztály B/VB/ 4/1989 II 22 Készült: 1989. I.3o. 1+36 példányban Terjedelme: 5 o] • l különfélék Látta: TÁJÉKOZTATÓ a Végrehajtó Bizottságnak a kerületi pártbizottságok káderhatásköri listái módosításának tapasztalatairól A BPB 1988. szeptember 29-i ülésén módosította a káderhatásköri listáját. A kerületi pártbizottságok számára előírta, hogy a tárgyév végéig tekintsék át saját káderhatásköri listájukat és a szükséges módosításokat végezzék el. A kerületek többsége január végéig újragondolta, korszerűsítette hatásköri listáját. Néhányan a következő hónapokban tervezik az indokolt módosítások elvégzését. A II. kerületi, a fővárosi tanácsi és az ELTE pártbizottság februári ülésén, a XV. kerületi, a XX. kerületi és a BME PB a pártértekezletüket követően foglalkozik a módosítással. 1./ A párt káderhatásköré gyakorlásának korábbi felfogása módosításának vegyes volt a fogadtatása. A párttagok egy része üdvözölte a változásokat, mondván azok összhangban vannak az Országos Pártértekezleten megfogalmazottakkal. Szerintük a társadalom, az államélet és a párt szervezeti életében a helyes személyi döntések garanciáját csak a mind teljesebb nyilvánosság, a széleskörű demokratikus előkészítő munka biztosíthatja. Ugyanakkor néhányan a módosításokat a párt hatalomból való kivonulásának újabb jeleként értelmezték. Továbbra is hatnak - elsősorban az érintettek körében - olyan vélemények, hogy csak azok az igazán fontos vezetői funkciók, amelyek minél magasabb párttestület hatáskörébe tartoznak. A szintet a vezetők közül többen helytelenül ma is státuszszimbólumnak, saját fontosságuk bizonyítékának tekintik, amely egyben védettséget is jelenthet számú ikra a helyi közvéleménnyel szemben. A pártonkívüliek álláspontja is megosztott. Számosan vitatják a pártszervezetek jogosítványait, elsősorban az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek vezetői esetében. A kialakult gyakorlatot összeférhetetlennek tartják a párt és az állam funkcióinak szétválasztását hirdető elvekkel. Véleményünk szerint napjaink gyakorlata nem ellentétes a hatalmi ágak megosztására irányuló törekvésekkel. A hatáskört gyakorló pártszervezet - amennyiben helyesen jár el - nem a döntést vállalja át a döntésre illetékesektől, hanem az előkészítést teszi demokratikusabbá, nyíltabbá, a káderpolitikai elvek érvényesülése érdekében. Cl