MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-02-01 796. öe. - 1989_VB 796/105

TT* 1 •'t P * 1| m» U j kihívás: altér natív mozgalmak,-' szervezetek Beszélgetés dr. Farkasfalvi Józseffel Az évtizedek óta egyetlen pártként működő MSZMP tagsága számára szinte naponta új kihívást jelentenek — különösen a demokrácia széles távlatait nyitó májusi pártértekezlet óta — az egyre szaporodó társadalmi mozgalmak, politikai programot •fogalmazó csoportok, szervezetek, egyesületek. Közülük nem egyben talán már a közeljövő új pártjainak körvonalai látszanak. — Hogyan éli meg ezt a kihívást a főváros párttagsága? Miként viszonyul az alternatív mozgalmakhoz a Budapesti Pártbizottság? — kérdezem dr. Farkasfalví József osztályvezető-helyettest, aki a társadalmi szerveződésekkel foglalkozó munkacsoportot vezeti. — A legtöbb zavart a tájékozatlanság okozza. S ha így van a pártszervezetekben, az a mi hibánk. Az aktívák, a párttagok legfőbb gondja e kérdésben az ismerethiány. A tanulság: ha nyíltan és késedelem nélkül tájékoztatunk, ha vitában érleljük a véleményünket, határozzuk meg a feladatokat, akkor nincsen gyomorgörcs, nincs „tudathasadásos állapot" ... — Az MSZMP belső megújulásának gondjaikínjai között is szerepel, hogy újra kell tanulni az egymás közötti és a másokkal való érdemi vitát. — Tapasztalatból mondom, hogy napjainkban az az éles, belső kritika, amelyet nemegyszer vezetőik ellen fogalmaznak meg a párttagok, gyakran felülmúlja a Jcíüíitröl érkező bírálatokat. Azon már rég túljutottunk, hogy „minden jó, amit mi kitalálunk és minden jót mi találtunk ki", csak az a nagy baj, hogy még nem alakult ki igazán a vitakultúránk, mert sokan megszokták a párttagok közül a „kézi irányítást", elvesztették a vitázó kedvüket. Tagadhatatlan, hogy retorziók is érték nemegyszer azt a párttagot, aki őszintén, nyíltan bírálta a feletteseit, aki vitázott egyetértő bólogatás helyett. Ami az alternatív mozgalmakkal való viszonyt illeti: tudomásul kell vennünk, hogy tényezői a főváros életének. Mind szélesebb a működési terepük. Csak egyet tehetünk: megtanulunk együtt élni velük. A nyilvános eszmecsere, a párbeszéd, a nyílt vita közös érdekünk. — A munkacsoport felmérést készített. Hány alternatív szervezetről, csoportról tudnak ez idő szerint? — Ma HS-ról tudunk, de ez a szám szinte napról napra változik. Ha holnap vagy a jövő héten beszélnénk, nyilván magasabb lenne ez a szám. Az egyes Az MSZMP Budapesti Bizottságának lapja Felelős kiadó: dr. Stelner Arnold, a szerkesztőbizottság vezetője Főszerkesztő: Szalay Antal Helyettes főszerkesztő: Debreczenl Miklós Szerkesztőség: MSZMP Budapesti Bizottsága KözMrsaság tér ?6. 1081 Telefon: 134-816 89—3392. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató A párttagok gondja az ismerethiány Számuk napról napra változik Nem alternatívok — Értékelni a letlek alapján kell — Nem biztos, liogy nagy a különbség — Az együttműködés lehetőségei' szervezetek, mozgalmak taglétszáma 5-től 10 ezerig változó. Vannak idővel nyilván párttá szerveződő, nagyobb hatáskörű szerveződések és aprócska, jelentéktelen csoportok. A fővárosban működő mozgalmak legfontosabb adatairól, főbb jellemzőikről könyv alakú regisztert készítettünk. Rendszerezzük a fontosabb szerveződésekkel kapcsolatos információkat, forrásanyagot. A Budapesti Pártbizottság álláspontja: ismerkedünk. Készen a párbeszédre mindenkivel, aki párbeszédre hajlandó velünk. Nem várjuk, hogy ők keressenek meg bennünket, mi kezdeményezünk. — Korábban ellenzéknek, később másként gondolkodóknak, most alternatív szervezeteknek, mozgalmaknak nevezik ezeket a társadalmi csoportokat. — Ennél is szívesebben nevezem társadalmi szerveződéseknek őket, mert az alternatív szó vagylagosságot jelent. Nekünk közös érdekünk és célunk azt keresni egymásban, ami összeköt, ami a nemzeti közmagegyezéshez vezető út lehet, ami a társadalmi, politikai kibontakozásban, a demokratikus szocializmus építésében közös. Épp ezért fontos, hogy párbeszédben, vitákban érleljük, tisztázzuk véleményünket, alakítsuk ki álláspontunkat. Ma, úgy látom — s így látják csoportunk munkatársai is —, hogy erőszakoltan lehetne csak ráfogni bármelyik alternatív szervezetre, hogy ellenséges szándékú, hogy egészen másfajta társadalmi berendezkedést akar. Csak tisztáznunk kell végre a szocializmusképet. Hogy ki mit ért pontoF.an demokratikus szocializmuson. És akkor kiderülhet, hogy nem is olyan nagy a különbség még a radikálisabb alternatív csoportok és az MSZMP felfogása között sem, mint amilyennek ma látszik, mert nem ismerjük eléggé egymás szándékalt. — A helyzetfelmérés alapján hogyan látják a szélsőséges nézeteket képviselő csoportokat? Mind a jobb, mind a bal oldalon. — Nem sütünk senkire sem ilyen, sem olyan bélyeget. Tanulnunk kell a múltból. A kategorizálás fenntartást, előítéletet mutat. Nem a mások munkájának megítélésénél tartunk ez idő szerint, hanem a sajtit munkánk jobbítása a feladatunk. S éppen a párbeszédben, a vitákban hasznosíthatjuk a miénktől eltérő, de megfontolásra érdemes nézeteket, véleményeket. Azt várjuk, hogy ha a vitákban jobbak a mi érveink, megfontolják és hasznosítják azokat a vitapartnereink. — Tehát nem az MSZMPhex való viszony alapján mérik meg ezeket a szervezeteket. — A programjuk alapján. És a tettek alapján. Mi is így méretünk meg a társadalomban és mások is. A létjogosultságot az érveken kívül tettekkel lehet igazán bizonyítani. A társadalmi szerveződések nagy része a mi hibáinkból él és táplálkozik ez idő szerint. Számunkra fontos tanulság, hogy aktív párttagságra van szükség, nem bólogatókra. De mindenkiből elege lesz az embereknek, akire azt mondhatja: „beszélni tudtok, de értelmesen, A javunkra cselekedni nem". Tény, hogy olyan politikai versenyhelyzet alakult, amelyben a jobbé a győzelem. Ha győzni akarunk — márpedig természetesen győzni akarunk —, a politikai küzdelmet vállalnunk kell. Ebben minden kommunista számára van feladat. — Az országépítésben is jut feladat mindenkinek, aki jobbítani akar. — Most, hogy az egyesülési jogról törvényt alkotott a parlament, s hogy készül a párttörvény, valamennyi társadalmi csoport célja, hogy „szalonképes"' legyen, hogy hivatalosan elfogadtassa magát. Részünkről az ismerkedésnél egy alapkérdés fontos és csak ez a jogos: menynyiben képes hozzájárulni a jelenlegi társadalmi-gazdasági gondokból, válságból való kilábaláshoz bármelyik állampolgári csoport, társadalmi szövetség, szervezet. — Kikkel kezdik a párbeszédet, melyik csoportokkal kezdeményez máris a Budapesti Pártbizottság találkozót? — Természetesen először a legaktívabb, legnagyobb hatásíi szerveződésekre gondolunk. Ezek az MDF. a FIDESZ, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt, a különböző környezetvédelmi szervezetek, szociáldemokraták — hogy csal; néhányat soroljak a sok közül. Itt jegyzem meg, hogy máris nagy tanulsággal szolgál, nagyot hibáztunk, amikor nem foglalkoztunk nagyobb hangsúllyal, másokat megelőzve nemzetiségi kérdésekkel, a környezetvédelem gondjaival. A közeljövőben konkrét találkozót kezdeményezünk az MDF ideiglenes országos elnöksége képviselőivel. A Magyar Demokrata Fórumnak mind nagyobb a fővárosi mozgásterülete. A budapesti kerületeknek körülbelül a felében alakul — vagy alakult már — helyi, kerületi vagy kerületközi szervezetük. Találkozónk egyik témája például a tervezett Bécs—Budapest világkiállítás lehet. Ez ügyben együttműködési ajánlatot teszünk. Egy ilyen horderejű, a főváros határán túlmutató kérdésben az eszmecserénk igazi próbakő lehet A FIDESZ aktivitása is mind nagyobb. Budapesten már több mint 30 helyi csoportja működik. A Szabad Demokraták Szövetsége is több kerületben épít helyi szervezetet. A Kisgazdapárt is szervezi a jelek szerint a hálózatát. Ügy látszik, Budapesten a vállalkozói rétegre, a kisvállalkozókra építkezik. A kerületi pártbizottságok többsége is felismerte, hogy a politikai küzdőtér legfontosabbika a lakóterület. Felvállalták, hogy* felelősséggel felmérik a területükön működő alternatív szervezeteket, erősítik a területpolitikát, aktivizálják a párttagokat. — Azt pedig az idő, a tettek döntik el, kik a pártszervezetek potenciális szövetségesei és a politikai vitákban ellenfelei. — Az új szervezetek egy részével szövetséget alkothalunk. Másokkal vitákban kialakított, közös társadalmi előrehaladásért dolgozhatunk. Nyilván lesznek olyanok is, akik nem tudnak, titm akarnak együttműködni velünk, vagy éppen mi nem. tudunk, nem akarunk együttműködni velük, mert nem tartják magukra nézve kötelezőnek társadalmunk alkotmányos rendjét és törvényeit. A szándék világos: együtt szeretnénk gondolkodni és cselekedni a társadalom minden jobbító szándékú tagjával egy demokratikusabb társadalomért, egg, a mainál jobb szocializmusért. A következő lapszámokban folyamatosan ismertetjük a jelentősebb társadalmi szerveződések adatait, politikai felfogását, a velük való találkozások, párbeszédek, viták eredményeit. Rab Nóra kiiiélfü munkások kellenek" Az MSZMP országos pártértekezlete által beindított, felgyorsított politikai, gazdasági és társadalmi reformok olyan szakaszában vagyunk, amikor a várospolitika, a szociálpolitika, a lakóhely szerepe felértékelődik. A lakóterületi pártmunka lényege, hogy a párt politikáját összehangoljuk a lakosság politikai mozgásés cselekvési szabadság igényével. Ehhez az szükséges, hogy a lakóhelyi politizálás új tendenciái kibontakozzanak, a politikai törekvések lakóterületi sajátosságainak alapján, a helyi demokrácia kiszélesítésében érvényesüljön a pártszervezetek alkotó, kezdeményező magatartása. Természetesen figyelembe véve, hogy sok kérdésben a fővárosi feltételek, adottságok eltérnek az országosan jellemzőktől, és az egyes kerületek, lakókörzetek is eltérő sajátosságúak. Ebben a munkában a következő fő célokra összpontosítsanak a pártszervezetek: pártunk meghatározó politikai jelenléte és befolyása kulcskérdés. Ezért mind több, a politikai vitákra érett és alkalmas, a közéleti munkát és szereplést vállaló kommunistát mozgósítsanak a lakóterületen. Olyan párttagokat, akik a társadalmi viták aktív résztvevői, jól képviselik és helyesen alakítják a párt álláspontját ezekben a vitákban. A következő tanácstagi és képviselői választásokra való alapos felkészülés a cél. Meg kell nyernünk a választásokat. Jelenlét és befolyás Pártunk befolyása a lakóterületen csak i'tijy növelhető, ha megújítja szervezete működését, munkamódszereit. Ha úgy politizál, hogy a környezete kisebb-nagyobb kérdéseiben reáZis álláspontja van. Ha képes arra, hogy az adott terület társadalmi erőit szervezze, mozgósítsa. Ha munkájára a nyíltság és a nyilvánosság jellemző. A pártszervezetek alakítsanak ki olyan lakóterületi közéleti központokat. ahol lehetőség van a társadalom különböző érdekeinek kifejezésére, ahol állandó kapcsolatban lehetnek egymással párttagok és pártonkívüliek. Konczer István rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya bensőséges megemlékezés keretében átadta a hősi halálí halt Bukszár Tibor rendőr alhadnagy özvegyének a család részére összegyűlt adományokat. Köszönetét fejezte ki a vállalati, egyéni adományoknak, valamint a BM személyi állományának. Jannár elején megkezdte működését a VII. kerület Dózsa György út 1«—24. szám alatt az összevont VI—VII. Kerületi rendőrkapitányság, új, modern épületben, kulturált, körülmények között folyik az ügyfélfogadás. A XX. kerület mintájára további 6 kerületben folynak előkészületek tanácsirendőri közös ügyfélszolgálati irodák kialakítására, az állampolgárok ' ügyeinek gyors, kulturált, egy helyen történő intézésére. Nem csökken (napi 50-80 fő) a Romániából érkező menekültek jelentkezése a tanácsi és rendőri szerveknél, ahol az ideiglenes letelepedési engedélyeket, illetve segélyeket intézik. Az llirt'k-Iseróiycfc érintett rendőri szervek a Népköztársaság útja 12., a tanácsi szervek a Tanács krt. 23. szám alatt foglalkoznak az ügyfelekkel. Reformhálózat. A Budapesti KISZ-bizottság Dolgozó Fiatalok Osztálya január 27-én személyes beszélgetésre hívta meg a fővárosi reformhálózat 40 csoportjának képviselőit. A hálózathoz továbbra is minden olyan ifjúsági szövetség, baráti kör, hallgatói társaság, klub, kollégium, szakmai kör, független itjúsági csoport jelentkezését várják, amely a készülő törvénytervezetekről állást kíván foglalni. Jelentkezés a 336-941-es telefonszámon, vagy a Budapest, 1430. Pf. 9-es címen. Városismereti vetélkedő. Az Ifjú Gárda Budapesti Parancsnoksága és a KISZ EB KSZTT városismereti vetélkedőt szervez fővárosunk .és hazánk felszabadulásának 44. évfordulójára. Nevezés határideje: február 10. A játék fordulóit február 18-tól március 18-ig, kéthetenként, szombaton tartják. A döntőre április l-jén. kerül sor. „Süow-hajlás". A Budapesti KISZ-bizottság január 21—22-én rendezte meg a Budapest Sportcsarnokbain a „Show-hajlás" elnevezésű szórakoztató programot, amelyre ezúttal fővárosi középiskolások nevezhettek. Volt kispályás gyorskorcsolyázás (egyéni és váltó), hordóugrás, valamint amatőr jégkorongcsapatok is próbára tehették tudásukat. A résztvevők a vasárnapi Ü. Dózsa— FTC hoki-„örökrangadút" irigyen megtekinthették. Gyöngyösi találkozó. Január 25—28. között a KISZ KB EFIT szervezésében Gyöngyösön találkoztak az ország felsőoktatási intézményeinek KISZ-vezelői. A tanácskozás résztvevői meghallgatták Nyers Rezső államminiszter előadóbestédét, megvitatták az ifjúsági szervezet kongresszus előtti feladatait, majd egy 1950-ról szóló kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. Ismerjék meg és nyerjék meg programjuknak az alulról építkező, önszerveződésből születő közösségi megnyilvánulásokat. A lakóterületi politikai munka sajátossága, hogy időnként nagy jelentőségű politikai feladatokat kínál. Például választások idején, fontos kérdésekről szóló társadalmi vitákban. Minden párttag érezze kötelességének, hogy ezekben a feladatokban, vitákban részt vegyen, alapszervezeti hovatartozásától függetlenül. Legyenek egymással kapcsolatban a lakóterületi politikai munkát végző pártszervezetek. Gondolja át valamennyi, a helyi politikai intézményrendszerben és a lakóterületi politikai munkában részt vevő szervezet szerepét és feladatait. Alakítsa ki saját álláspontját, ne vállalja át más szervezetek jog- és hatáskörét. Kezdeményezze a közéleti demokratizmus gyakorlása iránti igény felkeltését, vegyen részt a fontos helyi döntések társadalmi bázisának kiszélesítésében, a döntés-előkészítéseknél a lakosság mind Szélesebb körét vonja be. Közvetlenebb kapcsolatok A pártszervezetek a jövőben ?cÖ2wet!enebb, tartalmi kapcsolatot tartsanak az országgyűlési képviselőkkel és a helyi tanácstagokkal. Szorgalmazzák, hogy rendeződjön a lakóbizottságok szerepe és feladata. Segítsék megalakulásukat, életképes működésüket. Támogassák és vegyenek részt aktívan a népfronlmozgalom mag-újuIásúba?t. Kapjanak és vállaljanak megbízást a népfront keretében tétrejövő csoportok munkájában. Nem mondhatnak le az ifjúság körében végzendő politikai munkáról, a fiatalok megnyeréséről sem a pártszervezetek. Szükséges, hogy minden helyi pártszervezetnek működjön ifjúsági szervezete is. A munkahelyi pártszervezetek tekintsék természetesnek, hogy tagjaik a lakóterületi közéletben i* részt vegyenek. Alakítsanak ki folyamatos együttműködést a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek. Kezdeményezzék, hogy azok a párttagok, akiknek lakóterületükhöz kapcsolódó pártmegbízatása, közéleti tiszt.se.ge van, elsősorban az ott működő pártszervezet tagjai legyenek. Lehetőség szerint minden párttag vállaljon — legalább időszakos — közéleti megbízatást lakóterületén is. Feltételek, javaslatok Fontos kérdés a lakóterületi politikai munka javításában, hogy változzanak az anyagi, tárgyi és személyi feltételek. A személyi feltételek azzal i* javíthatók, ha a pártapparátusok egy részét lakóterületi politikai munkára irányítjuk át. A meglévő párthelyiségeket hasznosítsuk jobban, a bevételek egy részével — 60 százalékával — a lakóterületi pártszervezetek rendelkezzenek. Az adott területen lévő munkahelyek, intézmények támogathassák, önkéntes alapon a lakóterületi pártszervezeteket. Ésszerűsítsük a pártái apszervezetek pénzgazdálkodását és ügyviteli munkáját. Bánfalvi Elemér Ao$