MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/58

25 azt is megállapíthatjuk, hogy a gazdasági helyzet összetevői közül az életszínvonal csökkenése tudatosult a legjobban a budapesti lakosságban. Kevesebben voltak tisztában a gazda­sági nehézségek nagyságával, még kevesebben a nehézségek tartósságával, és a gazdasági fejlődés lelassulásával szá­moltak a legkevesebben. 1987 telén a budapestiek kedvezőbben Ítélték meg az ország gazdasági helyzetét, mint ősszel /minusz 45.3/. Ennek főleg az volt az oka, hogy visszaesett a gazdasági fejlődés lelassulására számitó emberek aránya /27 százalék/. A budapestiek mindhárom időpontban rosszabbnak minő­sitették az ország gazdasági helyzetét, mint az egész magyar lakosság. Ezt szintén azzal magyarázhatjuk a leginkább, hogy a magasabb végzettségű rétegek és különösen a diplomások jóval kritikusabban szemlélik a gazdasági helyzet alakulását, mint az alacsonyabb végzettségűek. 1988 januárjában a budapestiek gyakorlatilag ugyanolyannak minősitették az ország gazdasági helyzetét, mint az általáno­sat /átlag: 2.22/. Ugyanakkor az emberek eléggé megoszlottak abban a kérdés­ben, hogy mi jellemzi a leginkább a magyar gazdasági helyzetet. A felkinált kifejezések közül 13 százalékuk választotta "a fej­lődés lelassulását", 22 százalékuk a "megtorpanást", 26 száza­lékuk a"visszaesést" , 29 százalékuk a "válságot" és 5 százalé­kuk a "csődöt". Ezt a megosztottságot valószinüleg nemcsak annak tulajdonithatjuk, hogy a különböző rétegekben különböző mértékben tudatosult az ország gazdasági helyzete, hanem annak is, hogy a politikusok, a publicisták, a közgazdászok is külön­bözőképpen értelmezik ezt. Az értelmezést az is nehezítheti, hogy az elmúlt hónapok­ban bekövetkezett kedvezőtlen változások váratlanul érték a budapestiek többségét. Egy-két évvel ezelőtt az emberek 66 százaléka még egyáltalán nem számított erre, és csak 25 szá­zalékuk nem lepődött meg az eredményeken. Ez nyilván összefügg azzal, hogy - amint azt a Tömegkommunikációs Kutatóközpont b#

Next

/
Oldalképek
Tartalom