MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/54

21 A fővárosban élők 56 százaléka úgy érezte, hogy a januári áremelkedések szinte elviselhetetlen terhet rónak rá és családjára. A legjobban az élelmiszerek, valamint a gyermekruházati és általában a gyermekek ellátásával kapcsolatos cikkek drágulását fájlalták. A megélhetési költségek emelkedése miatt egyre több család érzi úgy, hogy megindult a lesüllyedés az elszegényedés útján. 1986 őszén - egy olyan kilencfokú skálán, amelynek alsó végpontja a legalacsonyabb, felső végpontja pedig a legmagasabb életszínvonalú család helyzetét jelöli - a budapestiek átlagosan a közepesnél valamivel lejjebb helyezték el a saját családjukat /4.54/. 1987 őszére ez a szint még lejjebb csúszott /4.18/. 1986 és 1987 ősze között 17-ről 12 százalékra mérséklődött azoknak a budapestieknek az aránya, akik úgy látták, hogy gond nélkül vagy legalábbis jól megélnek, és 35-ről 44 százalékra emelkedett azoké, akiknek az utolsó fillérig be kellett osztaniuk a pénzt. Az év elején életbe lépett áremelkedések a skála két végpontján lévő emberek arányát módosították: január második felére tovább mérséklődött, 8 százalékra csökkent azoknak a fővárosi lakosoknak a hányada, akik gond nélkül vagy jól éltek, és 5-ről 9 százalékra emelkedett azoké, akik beosztással sem tudtak kijönni a pénzükből. Ezek a változások is szintén süllyedésre, szegényedésre, a jövedelmi viszonyokban bekövetkezett átrétegződésre utalnak: arra, hogy a gondtalanul vagy jól élők egy része azok közé csúszott, akik "kijönnek a pénzükből", a pénzükből kijövök egy része azok közé, akiknek az utolsó fillérig be kell osztaniuk a pénzt és igy tovább. A budapestiek közérzete az elmúlt években, hónapokban bekövetkezett kedvezőtlen változásoknál és a jelenlegi nehézségeknél is jobban befolyásolja a jövőről alkotott képük, a közeljövőtől való vélelem és a távolabbi jövővel kapcsolatos S4