MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/51

18 _ 3. A budapestiek közérzetét az elmúlt években, hónapokban bekövetkezett kedvezőtlen változásoknál és a jelenlegi helyzetnél is jobban befolyásolja a jövőről alkotott képük, a közeljövőtől való félelmük és a távolabbi jövővel kapcsolatos szorongásuk. Az emberek tudják, hogy a következő egykét évben romlik a helyzetük, és attól tartanak, hogy az azután jövő évek nem javulást, hanem további romlást hoznak magukkal. Meg vannak győződve arról, hogy az ország kijut a jelenlegi gazdasági helyzetből, de azt gondolják, hogy ez hosszú éveket vesz igénybe. 4. A budapestiek pesszimizmusa nemcsak a gazdasági helyzet ismeretén alapul - ezt továbbra sem tekinthetjük kielégítőnek -, hanem azon is, hogy nem tartják elég cselekvőképesnek az ország vezetését. Többségük úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatásához politikai változásokra is szűk ség lenne, de nem hisz abban, hogy ezek rövid időn belül bekövetkezhetnek. A lakosság elég kedvezőtlenül itéli meg a politikai intézményeket, és ezek közül is a legjelentősebb politikai szervezetről, a pártról, a szakszervezetekről és a KISZ-ről van a legrosszabb véleményük. X X X A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt években fokozatosan romlott a főváros lakosságának a közérzete. Az adatokból azonban azt is megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb változás 1987 tavasza és ősze között, a stabilizációs intézkedések, megszorítások meghirdetése után következett be ezen a téren, és az intézkedések sokkhatásának elmúltával - legalábbis 1988 januárjának második feléig - nem , romlott tovább a budapestiek közérzete. 1985 decemberében a főváros lakosságának a közérzete még jobb volt a közepesnél; a "nagyon rossztól" a "nagyon jóig" terjedő skálán átlagosan 3.20-ot tett ki. 1986 decemberére ez az érték csökkent, de még nem süllyedt a közepes szint alá /3.06/. 1987 novemberében viszont a budapestiek közérzete már SA