MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/8

- 2 mértéke miatt./ Kivétel az építőipar, ahol a növekedés lényegesen magasabb volt a népgazdasági értéknél. A termelés ágazati szerkezetében és az értékesítés összetételében az energetika és az alapanyagtermelés javára történt elmozdulás. Csökkent a kivitel. A belföldi értékesítés növekedése meghaladta a termelési többletet. Ebben szerepet játszottak az év végi erőteljes felvásárlások. A gépipar belföldi értékesítésének bővülése, nem rubel exportjának csökkenése meghaladja az ipar átlagát. /A legfontosabb adatokat az 1-5. táblázat mutatja be./ 2. A beruházási kifizetések növekedése meghaladta a tervezettet, ugyanakkor a növekedés nem eredményezte az iparvállalatok fejlesztési lehetőségeinek reálértékben történő bővülését. Az ipari beruházások zöme hosszú távú konvertibilis exportbővítő pályázatokhoz kapcsolódik. A fővárosban teljes egészében az ezekben a pályázatokban résztvevő vállalatok eladásainak növekedése biztosította a nem rubel értékesítés bővülését. A gazdálkodók beruházási ráfordításainak növekedési üteme kisebb volt az országos átlagnál. Az ipari beruházások növekedését jóval meghaladóan bővültek a nem anyagi ágak, a közlekedés-posta-távközlés fejlesztései. Nagy az eltérés az egyes ágazatok fejlesztéseinél. A gép- és a vegyipar beruházásai például számottevően nőttek /a ráfordítások folyó áron 80 Sikál haladták meg az előző évit/, a könnyűipar elmaradt a bázistól. 3. A gazdálkodó szervek nyeresége csaknem negyedével nőtt a bázishoz képest. /A nem anyagi ágakban folyó áron több mint 40 %-kal, az építőiparban és a belkeS