MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/292
A társadalmi szervezetek 1. A politikai intézményrendszernek, a gazdasági, a kulturális életnek, a helyi közéletnek nélkülözhetetlen alkotó elemei a társadalmi szervezetek és az állampolgárok önszerveződése útján létrehozott egyesületek. A társadalmi szervezetek, tömegszervezetek, egyesületek és szövetségek munkájukkal hozzájárulnak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, bővítik az állampolgári jogok gyakorlásának lehetőségét. Tevékenységük előbbre viszi céljaink megvalósítását, gazdagítja a különböző érdekek és nézetek feltárásának és egyeztetésének módozatait. A párt azt vallja, hogy közéletünkben helye van minden olyan szervezett közösségnek, szervezetnek, amely elismeri szocialista rendszerünket, tiszteletben tartja népköztársaságunk törvényeit és szövetségesi kötelezettségeit. Ilyen szervezetek létesítését politikai eszközökkel maga is ösztönzi és segíti. A párt támogatja az egyesületekről szóló törvény megalkotását. A törvény tegye lehetővé az önkormányzó közösségek megalakítását. Ki kell alakítani az egyesületi tevékenység politikai befolyásolásának célszerű módját, mechanizmusát. 2. A párt szükségesnek tartja, hogy a politikai intézményrendszer egészének fejlesztésével összhangban növekedjen a társadalmi szervezetek, érdekképviseletek szerepe a politikai és az állami döntések, törvények és más jogszabályok előkészítésében, végrehajtásuk segítésében. Ennek szellemében alakuljanak kapcsolataik a népképviseleti és az államigazgatási szervekkel. A párt támogatja olyan viszonyok kialakítását, amelyek egyaránt ösztönzik a társadalmi szervezeteket az önkéntes együttműködésre és a versengésre. Nem indokolt, hogy az érdekek képviseletében bármely társadalmi szervezet kizárólagos jogokat élvezzen. 3. A megváltozott körülmények szükségessé teszik az érdekegyeztetés intézményes rendszerének, a Minisztertanács és az érdekképviseleti szervek közötti kapcsolatok mechanizmusának továbbfejlesztését. Ennek alapján szervezetté és rendszeressé kell tenni a véleménycserét a kormányzati és a tanácsi szervek, illetve a társadalmi szervezetek között. A fontosabb döntéseket megelőző társadalmi viták előkészítésének és megszervezésének rendjét eszerint célszerű kialakítani. 4. A társadalmi szervezetek nagyobb önállósága akkor hozhat eredményt, ha belső életük demokratizmusának szélesedésével párosul. A társadalmi szervezetek, érdekképviseletek, egyesületek tevékenységében azok a formák gazdagodjanak, amelyek biztosítják, hogy állásfoglalásaik tagságuk széles körű és közvetlen véleménynyilvánítására épüljenek. A kommunisták kezdeményezzék a társadalmi szervezeteken belül az érdemi érdekegyeztetést, a döntések megalapozott előkészítését, s azt, hogy a tisztségviselők munkáját a tagság és a választott testületek rendszeresen ellenőrizzék. 5. A párt fontosnak tartja, hogy egyértelműbbé váljon a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek függése saját választóiktól. A kádermunka gyakorlata ehhez a követelményhez igazodjon. 6. Kívánatos, hogy a társadalmi jellegű szerveződések túlnyomó többsége önfenntartó legyen, saját tagsága eszközeiből, illetve szolgáltatásai eredményéből gazdálkodjon. Ugyanakkor tevékenysége alapján - nagyságától függetlenül - minden társa14 2V
