MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/289

rendszernek az államszervezettel kapcsolatos elveit, a szocialista demokrácia követelményeihez igazodva a jelenleginél részletesebben határozzák meg az államszervezet felépítésének és működésének főbb szabályait. Az új alaptörvény bővítse az állampolgárok alkotmányos jogainak körét, szélesítse érvényesülésük biztosítékait. 2. A társadalom szocialista fejlődésének, az állam feletti társadalmi ellenőrzésnek alapvető garanciája az államszervezetnek a párt által történő elvi, politikai irányítása. A párt a jövőben is az államszervezettől elkülönülten, az alkotmányos rend következetes betartásával gyakorolja irányító szerepét. A párt és az állam kapcsolatának rendszerét és gyakorlatát lényegesen meg kell változtatni. Viszonyukat úgy kell alakítani, hogy a párt állásfoglalásaiban, ajánlásaiban erősödjön az egyes szakterületek társadalompolitikai szempontok alapján való orientálása, s ezzel egyidejűleg szűnjön meg az operatív beavatkozás, érvényesüljön az állami szervek szakmai, igazgatási önállósága. 3. A pártszervek elsősorban az állami munka irányát, főbb céljait határozzák meg, s lássák el az államszervezet általános politikai ellenőrzésének és kritikájának funkcióit. Szükség esetén éljenek az állami döntések nyilvános bírálatának eszközével. Ugyanakkor szigorúan meg kell akadályozni, hogy az egyedi állami ügyek intézésének törvényes rendjébe pártszervek, ezek tisztségviselői, munkatársai közvetlenül beavatkozzanak. A személyi ügyek eldöntésében növekedjen az állami szervek önálló felelőssége. Csökkenteni indokolt a párt- és állami testületek összetételében mutatkozó személyi átfedéseket. Fel kell oldani a kölcsönös képviselet gyakorlatának merevségeit. 4. Az államszervezet demokratizmusának növelése, a társadalmi ellenőrzés erősítése érdekében kívánatos a népképviseleti testületek alkotmányos jogköre és valóságos szerepe között meglévő ellentmondás feloldása. Ezért a párt támogatja és igényli, hogy az Országgyűlés és a tanácstestületek az eddiginél nagyobb mértékben váljanak a nyílt politizálás, az érdekviszonyok megjelenítésének és a közérdek alapján történő összehangolásának fórumává. Helyesli, hogy az Országgyűlés kizárólagos jogalkotási hatáskörrel rendelkezzen a társadalmi viszonyoknak az alkotmányban és a törvényekben megszabott körében. Az Országgyűlés rendszeresen tárgyaljon meg a társadalom fejlődésével összefüggő alapvető feladatokat, és azokban foglaljon állást. Töltse be funkcióit a kormányzati, államigazgatási szervek munkájának ellenőrzésében, szükség esetén vizsgálja és állapítsa meg felelősségüket. A párt fontosnak tartja, hogy az Elnöki Tanács rendeltetésének megfelelően gyakorolja a kollektív államfői jellegéből eredő hatásköröket, és egyetért azzal, hogy az Országgyűlést helyettesítő funkciója az ésszerűség határáig szűküljön; Növelni kell az Alkotmányjogi Tanács szerepét az államigazgatás jogalkotó tevékenységének ellenőrzésében. Bővíteni kell azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek javaslatait az Alkotmányjogi Tanács köteles megvizsgálni. 5. A pártszervek és a kormányzati szervek közötti pontosabb munkamegosztásnak biztosítania kell, hogy a Minisztertanács a feladatkörében nagyobb döntési önállósággal rendelkezzen. A párt politikai befolyása a központi államigazgatásra elsősorban 11 2?9