MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/283

A munkáshaíalom kivívása óta társadalmunk vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja. Ezt a tényt rögzíti népköztársaságunk alkotmánya is. A szocialista társadalom építésének sikeres folytatása, a kibontakozási program eredményes végrehajtása nagyobb követelményeket támaszt a párttal szemben, s ezért lényegbevágóan tovább kell fejlesztenie munkáját. A párt tevékenysége továbbra is arra irányul, hogy erősítse és fejlessze hazánkban a szocialista rendszert, politikájával irányítsa az országépítő munka soron lévő feladatainak meghatározását és megoldását. A továbbhaladás fontos feltétele, hogy a párt ismerje fel a fejlődés követelményeit, legyen nyitott az új gondolatok iránt, és mindenkor őrizze meg valóságérzékét. A párt önkéntes szervezet, azokat tömöríti, akik egyetértenek politikájával, készek munkálkodni céljaínak megvalósításáért, és vállalják a párttagsággal együtt járó felelősséget és kötelezettségeket. A párttagság joga és kötelessége, hogy részt vegyen a párt politikájának kialakításában és megvalósításában. A párt nyíltan hirdeti politikáját, épít a társadalom legszélesebb köreinek felelősségérzetére, cselekvőkészségére. Ennek szellemében kívánja az együttes gondolkodás útján áttekinteni saját tevékenységét és feltárni a megújulás lehetőségeit. A párt és az egész politikai intézményrendszer működésének lényeges továbbfejlesztését követeli az a tény, hogy a szocialista építésnek magasabb szintjére érkeztünk. A gazdaságban végbemenő változások, társadalmi fejlődésünk új követelményei igénylik a szocialista demokrácia tökéletesebb formáinak alkalmazását. A megújulást sürgetik az ismert gazdasági nehézségek, társadalmi és politikai feszültségek, valamint a párt munkájában mutatkozó gyengeségek, a politikai intézményrendszer egyes működési zavarai is. A továbbfejlesztés azt célozza, hogy erősödjön a párt vezető szerepe, hatékonyabbá és rugalmasabbá váljon politikai intézményrendszerünk működése. Egyes intézményei között legyen világosabb a munkamegosztás, a hatáskörök és a felelősség elhatárolása. A szükségtelen párhuzamosságokat, átfedéseket, felesleges kötöttségeket ki kell küszöbölni. Fontos cél a döntési jogosultság decentralizálása, az önkormányzatiönigazgatási elemek erősítése mindenütt, ahol ennek feltételei megértek, vagy érlelődőben vannak. E folyamat részeként erősíteni kell a társadalmi élet minden területén az állampolgári kezdeményezéseket. Módosításra szorul az állam funkciójáról kialakult felfogás, gondoskodó szerepének túlhangsúlyozása, ami miatt az állami szervek olyan feladatokat is magukra vállalnak, amelyek teljesítésére nem képesek, vagy amelyek más 5 2?^