MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/215

1. 2. 3. 4. 5. 6. XX. L -68 -26 -66 -70 1 + 5 + 316 — + 4 K — +121 + 84 — 0 -34 + 111 - 9 -39 XXI. L -63 -16 -61 -63 1 + 0,7 - 8 K + 143 + 103 0 -36 + 43 - 2 -22 XXII. L 1 -63 -26 / "

62 -64 K + 155 + 113 0 -63 + 98 + 3 -67 JELMAGYARÁZAT C széndioxid S kéndioxid N nitrogénoxidok Sz szilárd anyagok L lakásfűtés K közlekedés I ipar O összesen 3.13.4. AZ ÉLŐVILÁG ÉS A TÁJ VÉDELME Az élővilágon belül környezetvédelmi szempontból — a városklímára gyakorolt kedvező hatása miatt — a települések területén különös fontosságú a növényvilág. A környezeti elemeknek — föld, víz, levegő — a szennyeződésektől való mindennemű védelme egyben az élővilág szempontjából is szükségszerű és annak védelmét is jelenti. Az élővilág és a táj védelmét legközvetlenebbül a természetvédelmi területek kijelölése és fenntartása jelenti. Az élővilág és a települési környezet állapotának, illetve minőségének javításához, az urbanizációs ártalmak csökkentéséhez, a természeti és művi környezet egyensúlyának a megteremtése, a zöldfelületi rendszer fejlesztése, a biológiailag aktív felületek növelése szükséges. Az összefüggővé váló zöldfelületi rendszer felé való törekvés, a közhasználatú és egyéb zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése, az erdőterületek növelése a lakosság részére a települési környezetben a legközvetlenebbül érzékelhető változást jelenti. A növényzet telepítésénél fokozottan figyelembe kell venni az egyes területek biológiai potenciálját, a városi klímát és a szennyező hatásokat. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének területi konkrétumaival, a program „Zöldfelületek, tájrendezés, természetvédelem" című fejezete foglalkozik. 21 LEVEGŐMINŐSÉG SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK MINTORGÉNDIOXIDRE VONATKOZÓAN 3.13.2 ábra 233