MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/209

alkalmazott egyedi berendezéseket a központos, napenergiával fűtött távhőellátási rendszerek váltják fel, azok hőbázisainak és csővezetékes szállító hálózatainak helyigényei miatt. Területrendezési program az integrált energiaellátás 1., 2., 3. változataira a. AZ (1.) ENERGIATAKARÉKOS GÁZ - min. villamos és hőenergiaigény növ. VÁLTOZAT nem számol új villamos és hőbázissal, így a főváros területén 2005-ig új fűtőerőmű helyigényének, fenntartása nem szükséges. b. A (2.) GÁZALAPU, NÖVELT VILLAMOS ÉS HŐENERGIA TERMELÉSŰ VÁLTOZAT két új fűtőerőmű telepítésével valósítható meg, amelyek a meglévő hőbázisok ipari területén belül építhetők. A felmerült négy telephely változat közül a Kelenföldi Hőerőmű és az Észak-Budai Fűtőmű üzemi területe alkalmasabb a másik két helynél (Újpest, Lőrinc) egyrészről, másrészről a 120 kV-os távvezeték kivezetése e két helyen nagyobb beruházás nélkül oldható meg. c. A (3.) RACIONÁLIS GÁZ - VILLAMOSENERGIA-IGÉNY VÁLTOZATamely az energiagazdálkodás és ellátás szempontjából nagytávra a preferált megoldásnak tekinthető, összesen csak egy új kombinált ciklusú fűtőerőmű építésével számol elsősorban országos és nem fővárosi érdekek miatt. Telepítési helye az Észak-Budai Fűtőmű területe (a meglévő melléépítve), amellett fenntartja a Kelenföldi Erőmű területén a tervezett helyet a 2. változatra. 3.12.7 A VIZ- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁSBÓL KÖVETKEZŐ TERÜLETRENDEZÉSI JAVASLATOK Az általános rendezési terv program tervezetének 1:20.000 ma. területfelhasználási és területszerkezeti (1. számú) tervlapján, csak az 1,0 ha-nál nagyobb közműterületek ábrázolhatók, ezért a tervlap nem tartalmazza a kisebb medencék, gépházak, átemelők, nyomásfokozók, alállomások területeit, amelyeknek a pontos helyeit a kerületi általános és részletes rendezési tervekben kell kijelölni. A szakági tervlapok a meglévő és tervezett közműterületeket és létesítményeket az ágazatnak megfelelő jelekkel ábrázolják. A terv program jellegéből és az 1:20.000 ma. léptékéből következik, hogy területfelhasználási elemek pontos határait továbbra is a kerületi általános tervek határozzák meg, melyeknek léptéke 1:4000 ma. Budapesten a racionálisabb területfelhasználás érdekében jelentős területrendezési feladatot jelent: — a meglévő vezetékes műszaki infrastruktúra rendszer soronkövetkező rekonstrukciója során a hálózat párhuzamos elrendezése, zónába tömörítése, műszaki és gazdasági megfontolások alapján; — tervezett műszaki infrastruktúra-rendszer hálózatainak összehangoltabb nyomvonalvezetése, esetleges áttervezése válik szükségessé. A koordináció hiányából eredő rendezési feladatok: — a nagy területigényű, szabályozási szélességű utak, víz-főnyomóvezetékek, a nagy helyigényű távvezeték oszlopos nagyfeszültségű villamoshálózatok és a víz-főnyomóvezetékek, még jelentősebb védőtávolságot igénylő és nagynyomású földgázvezetékek, termékvezetékek már ma is összeszabdalják a területet és megnehezítik a terület rendezését, megfelelő hasznosítását; — Budapesten tíz olyan helyet lehet kiemelni (lásd 3.12-13 ábra), ahol a meglévő, ill. tervezett vezetékek ésszerűtlen telepítése a legszembetűnőbb, ez az ágazatok közötti fokozottabb egyeztetés szükségességére figyelmeztet. 3.12.6-3.12.7 A közműhálózatok összesítése során kialakultak azok a területek, ahol az azonos funkciójú és komfort ellátási megoldást biztosító energiahálózatok (pl. vezetékes hőel látások) indokolatlanul párhuzamosan megépültek (a távhőel látás hálózatával párhuzamosan számtalan helyen a gázhálózat is kiépült egyedi főzési célra) és azok is amelyeken a hálózatok még ki sem épültek. Ezek a mostohán kezelt területek elsősorban a peremkerületekben találhatók. A program a nagy ellátási színvonal csökkentésére tesz kísérletet úgy, hogy az elláthatóság feltételeire is ad javaslatot. (Lásd3.i2-i2ábra) A már üzemelő vezetékrendszereknél már csak az avultság előrehaladtával, a rekonstrukció szükségessége idején lehet és kell majd módosítani a nyomvonalakat. Kívánatos az ország fővárosa és övezetének összehangolt fejlesztése, a komplex területrendezési koordináció alapján, amelynek során az egyes ágazatok fejlesztése — így a vízgazdálkodás és az energiagazdálkodás ellátási rendszerei is — időben illeszkedhetnek egymáshoz. A budapesti agglomeráció energiaellátását (a távhőel látást is beleértve) a jövőben célszerűen az országos vagy regionális rendszerekről kell táplálni. Az energiaellátások táppontjait, az országos rendszerekhez történő csatlakozási pontokat a mai beépítettségi korlátok kényszerítő hatására, a főváros környezetkímélése, a tágabb térséggel való együttes feltárás, gazdaságosabb ellátás megoldása érdekében már ma is, de a jövőben különösen egyre távolabbra célszerű telepíteni, a mai agglomeráción kívül. A szennyvíziszap távlati elhelyezéséhez szükséges területet, a tervezési időszak tartama alatt meghatározni nem lehetett. Településrekonstrukcióval, rehabilitációval járó energiaellátási javaslatok: A belterületen az épületállomány és az azokat ellátó infrastrukturális berendezések is felújításra szorulnak. A közműhálózat nem csak anyagát tekintve használódott el, hanem teljesítőképessége sem felel meg a megnövekedett igényeknek. A rekonstrukció során az új közművek számára megnövekedett helyigénnyel kell számolni. A hagyományos közműelrendezési rendszert rekonstrukciós területeken nehéz fenntartani, a megjelenő új közművek elhelyezése további nehézséget okoz. Ennek megfelelően fokozottan előtérbe kerül a közművek függőleges elrendezése, azaz a közműfolyosós, közműalagútas (KAF) közműelrendezés. A közműfolyosókat az épületek pincéinek átalakításával iehet elkészíteni, s ez jelentős mélyépítési kö I tség m egta ka rítást e red m é n yez. 227