MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/199
3.12.3.1- 3.12.3.2 A terhelésnövekedési változatoknak megfelelően a következő táppontfejlesztéseket hajtják végre: - 120/10 kV-osra építik Simoru. és Városliget 30/10 kV-os alállomásokat; - bővítik az Albertfalva 220/120/10 kV-os, Soroksár, Rákoskeresztúr, Solymár 120/20 kV-os alállomásokat; - új tr. állomást kap: Kispest, Virányos, Kelenföld, Garay u., Dankó u., Ferencváros, Bem tér, Május u., Gubacsi puszta, Csillagtelep, Mátyásföld, Pécel. Az új alállomás-létesítések közül néhány a nagy lakótelep építésekhez kötött. Az új transzformátorállomások részére a hely biztosítása nehézségekkel jár, ezért az áramszolgáltató és a tanácsok között az eddigieknél szorosabb együttműködés szükséges. A hálózat fejlesztéseket, lásd: 18. sz. tervlap. Az energiaellátási változatok összevetése 1. Energiatakarékos gáz, minimalizált villamos és hőenergia felhasználású változat 2. Gázalapú, növelt villamos és hőenergia termelésű változat. 3. Racionáls gáz és villamosenergia igényű változat. Az egyes változatok villamosenergia hálózat fejlesztése szempontjából nem különböznek lényegesen egymástól. Az 1. és 2. változatban azonosnak tekinthetők. A 3. változatban a kitelepítésre javasolt üzemek csúcsideji lekötött teljesítménye kb. 174 MW, ami az egyidejűséget is figyelembe véve összesen 70—80 MW csúcsterhelés csökkenést jelent. Az 1990-es évek első felében országosan villamosenergia forráshiánnyal kell számolni. Ennek csökkentésére egyik lehetséges mód a fűtőerőművekbe kombinált gáz-gőz körfolyamatú gázturbinák telepítése. Tekintettel a nagy villamos egységteljesítményre, a villamosenergia kooperáció csak 120 kV-on történhet. Ebből a szempontból a Kelenföldi erőmű és az Észak-budai fűtőműben történő telepítés jöhet szóba. A Kispesti és az Újpesti erőművek esetében a meglévő hálózat átépítése, bővítése a beruházás költségeit növelné. 3.12.3.2 GÁZENERGIA Gázigények alakulása A gázigények alakulásánál a vezetékes gázszolgáltatás határainak jelentős kiterjesztésével, azonkívül az újonnan épülő, távfűtésbe gazdaságosan be nem kapcsolható lakótelepek teljes földgázbázisú hőellátásával, valamint — a gázzal már ellátott területeken — az ellátás fűtési célú intenzifikálásával, továbbá a belső városrészek ellátó hálózatának rekonstrukciójával számolhatunk. A legnagyobb bizonytalanságot a fűtőművi. Ml. erőművi gázfelhasználás alakulása okozza, mivel a távfűtéssel ellátandó lakások energiabázisának jelentős részét még a földgáz adja. Az ipari és kommunális fogyasztás növekedése a jelenlegi ütem szerint becsülhető az elkövetkező 15—20 évben. A kommunális fogyasztók gázra való áttérése tovább folytatódik és az új kommunális fogyasztók energiaellátását is zömmel gázra kell alapozni. A fentiek figyelembevételével készült el az 1985—2005. évekre szóló ipari és kommunális fogyasztási prognózis. FÖLDGÁZ FOGYASZTÁSI PROGNÓZIS M.e.: TJ 3.12-8 táblázat ÉV 1985 2005 Ipar + kommunális évi fogyasztás (TJ) 41000 52 000 Órai csúcsfogyasztás (Nm 3 /h) 365 000 493 000 A vezetékes gázzal jelenleg ellátott területen 2000-ben a jelenlegihez képest kb. 165 000, e területen kívül (az ún. ellátatlan területen) pedig még további 75 000 lakás fűtési ellátását javasolják. Ebből mintegy 30 000 szervezett lakásépítés formájában épül meg, tehát ezzel egyidejűleg, illetve ezt követően célszerű a magánerős fejlesztést is szervezni. A belvárosi kerületek rekonstrukciója 30—35 évre szóló program keretében 20 000 lakás építését és kb. 26 000 lakás bontását irányozza elő. Fentiek figyelembevételével ezekben a kerületekben a gázzal ellátott lakások intenzifikálását irányozták elő, vagyis a gázfűtéses lakások számának növelését javasolták. A lakossági fűtési fejlesztésre az 1986-2005-ig terjedő időszakban, a 3.12-9 táblázat adatai irányadóak. VEZETÉKES GÁZFŰTÉSSEL ELLÁTANDÓ LAKÁSOK KERÜLETENKÉNT 3.12-9 táblázat KERÜLET ÖSSZES LAKÁSSZÁM 2005-ben EBBŐL GÁZFŰTÉSSEL ELLÁTVA 2005-ig 13 000 38 000 18 265 16 606 17 190 21 156 27 460 31 760 21 340 13 700 28 148 26 000 29 500 43 720 17 700 24 180 24 810 28 440 18 450 37 500 26 400 16 700 540 000 1982-ben a lakosság pénzeszközeinek bevonásával megkezdődött a város még gázzal el nem látott területein a gázhálózat kiépítése. Az új magánerős lakások fűtési és háztartási energia ellátására a gázon kívül nincs Budapesten szóbajöhető alternatíva. Ezért rendkívül megnőtt a lakosság érdeklődése a gázenergia iránt. A jelenlegi ütemet figyelembe véve mintegy 12—15 év alatt Budapest még gázzal el nem látott területein a gázelosztó hálózat kiépülhet. A helyi erőből megvalósuló vezetéképítés még rövid múltra tekint vissza, évi 100—120 km vezetéképítés megvalósulásával lehet számolni és az ezredfordulóra a tervezett lakásépítésen kívül mintegy 150 000 lakás gázellátásba történő bevonásával számolnak (lásd a 3.12-10 táblázat) A LAKÁSÁLLOMÁNY GÁZELLÁTOTTSÁGA 3.12-10 táblázat MEGNEVEZÉS 1986 2000-2005 1. 16 800 II. 47 000 III. 62 000 IV. 55 000 V. 19 200 VI. 25 500 VII. 35 000 VIII 40 000 IX. 33 100 X. 36 000 XI. 72 000 XII. 34 000 XIII. 62 000 XIV. 68 600 XV. 45 000 XVI. 34 000 XVII 36 200 XVIII. 46 100 XIX. 31 000 XX. 49 400 XXI. 45 000 XXII. 23 500 ÖSSZESEN: 917 000 Lakások száma: ezer 800 920 Háztartási fogyasztók ezer 552 770 Fűtött lakások: ezer 303 540 Gázellátottság: % 69 83,7 Évi lakossági fogyasztás: (TJ) 16962 28050 Órai csúcsfogyasztás (m 3 /h) 280 000 466 000
