MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/198

terhelné a gazdaságot, a főváros térségében a 3. változat jóval racionálisabb javaslatot ad az országos érdekek és a helyi igények kielégítésére. AZ INTEGRÁLT ENERGIAELLÁTÁS KONCEPCIONÁLIS VÁLTOZATAI 3 12-7 táblázat 1. ENERGIATAKARÉKOS GÁZ 2. GÁZALAPÚ, NÖVELT VILLAMOS 3; RACIONÁLIS GÁZ-VILLAmin. villamos és hőenergiaigény NÖV. VÁLTOZAT (orsz. „A" vált.) (stagnáló ipari összigénnyel) Lakossági és komm. ágazatban: maximális körzetben gázfűtés növ., minimális villamosenergia és távhő energia alapú fűtés növekedés, hőbázis feji. nélkül. A termelő ágak hagyományos kedvezőtlen energiaigényessége, behatárolt fejlesztése stagnálása. ES HŐENERGIA TERMELÉSŰ VÁLTOZAT (orsz. „A" vált.) (ipari összigény növekedés nélkül Lakossági és komm. ágazatban: maximális közvetlen gázfűtés növ. távfűtési rendszerek hatásfok javítása min. 2 db új nemes, földgáz alapú új fűtőerőmű építésével, az orsz. villamosenergia termelés növekedés igénye miatt. A termelő ágak változatlan energiaigényessége, igényének stagnálása. MOS ENERGIAIGÉNY VÁLTOZAT (orsz. „B" vált.) (rac, csökkentett — korszerűbb — ipari igénnyel) Lakossági és komm. ágazatban: maximális közvetlen gázellátás növ: mérsékelt növekedés a villamos és hőenergia alapú fűtés módban, max. 1 db gázalapú új fűtőerőműre alapozva. A termelő ágak racionalizálása, szelekciója, intenzív technológiai korszerűsítéséből adódó energiaigény csökkentése. Összességében az ezredfordulóig a Fővárosi Tanács szempontjából az a megoldás részesíthető előnyben — középtávon — melyik nem igényel a területén új energetikai hőbázist, mivel gazdasági terveiben ez nem is szerepel. Ennek látszólag az 1. változat felel meg. Ha azonban népgazdasági — makroszintű — érdekeknek lesz prioritása, úgy a főváros területén iparági beruházás terhére megépül a 2. változatban feltételezett 2 db földgáz tüzelésű fűtőerőmű Észak-Budai fűtőműben és Kelenföldön; vagy minimum 1 db a 3. változat feltételezései szerint. A pesti oldalra kombinált ciklusú fűtőerőmű telepítése sem Újpest, sem egyéb térségekre nem javasolható, részben fogyasztói oldalról indokoltan (minimális központi fejlesztés, laza beépítések, csökkenő ipari igények stb. miatt), részben területfelhasználási szempontból, a villamos főelosztóhálózati kivezetési nehézségek miatt. A főváros hőenergia-ellátása szempontjából akár a 2., akár a 3. változat valósul meg, azzal az előnnyel jár nagyobb távon, hogy a meglévőek mellé (azonos telephellyel) települő korszerű energiatermelő objektumok gazdaságosabb üzemvitelűek lesznek, jobb hatásfokú technológiájuk miatt, sőt a Kelenföldi Hőerőmű esetében megoldódik egyben annak rekonstrukciója is. A VÁLTOZAT KÖZVETLEN ENERGIAFELHASZNÁLÁS KERÜLETENKÉNT (1985; 2005) 3.12-10 ábra 212 3.12.2-3.12.3 A három változat közel azonos energiahordozói szerkezetet és csaknem azonos vezetékes hőenergiaellátási arányokat prognosztizál. Alapvető véleménykülönbség: a vezetékes földgáz és a távhőellátás területi piacain jelentkezett, amelyen végül a jóval gazdaságosabb vezetékes földgázellátási rendszer kapott prioritást (lásd a 3.12-9 ábra.) A területen - az egyes kerületekben - jelentkező termelő és nem termelő ágak távlati közvetlen energiafelhasználási volumenei alakulására külön prognózis készült (3.12-10 ábra). 3.12.3 ENERGIAHORDOZÓK 3.12.3.1 VILLAMOSENERGIA Villamosenergia fogyasztás és terhelés prognózisa Az ezredfordulóig terjedő időszak energetikai fejlesztésekre fordítható erőforrásainak korlátaiból kiindulva a villamosenergia igény 3%-os növekedésére lehet felkészülni. Budapest alap- és főeiosztóhálózatának, illetve középfeszültségű elosztóhálózatának távlati tervei a villamosenergia forgalom átlagosan 2,5%-os növekedésével számolnak a 2005-ig terjedő időszakban, ezen belül a lakossági felhasználás növekedik, emiatt a hálózat csúcsterhelése is nagyobb, átlagosan 3,2%-os növekedéssel számolnak. Forrásfejlesztések Budapest villamosenergia szükségletének kielégítését távlatilag is döntően külső erőművi forrásból, az országos alaphálózaton keresztül kell biztosítani. Az energiaszükséglet jelenleg mintegy 80%-át biztosító alaphálózati betáplálás, ezért 2000-ig az alábbi bővítéseket igényli: - a jelenleg 120/30/10 kV-os Kaszásdűlő alállomás 400/120 kV-os, feszültségen 2 x 250 MVA-es transzformátor teljesítménnyel bővül; - Zuglóban növelik a 220/120 kV-os transzformációs kapacitást; - Soroksáron szükségessé válik a második 160 MVA-es 220/120 kV-os transzformátor telepítése; - új 400/120 kV-os táppont létesül Nagytarcsán, vagy - ha erre lehetőség van távlatban kedvezőbb módon, a meglévő Kőbánya 120/10 kV-os alállomás bővítéseként; - 2000 után bővítésre szorulnak az Albertfalvai és Soroksári alállomások, illetve a Dunamenti Hőerőműben a 220/120 kV-os transzformátor kapacitása. A villamosenergia szállító és elosztó hálózati rendszer fejlesztése országosan egységes elvek szerint történik. A kialakult fő műszaki irányvonalak lényegesen nem változnak. Az alaphálózat 400 kV-os feszültségszinten fejlődik, 220 kV-on csak Budapest térségében várható néhány kisebb bővítés. A főelosztóhálózat egységesen 120 kV feszültségű lesz. A 30 kV-os hálózatot elöregedés és kis kapacitása miatt mindenképpen megszüntetik. Városrendezési okokból minden feszültségszinten egyre több kábelt kell alkalmazni, jelentős többletköltségeket okozva. A főelosztóhálózat fejlesztése néhány rekonstrukción kívül az új 120 kV/középfeszülts*nC alállomások létesítéséhez kötődik. M