MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/191
3.12 ENERGIAGAZDÁLKODÁS 3.12.1 ENERGIASZÜKSÉGLET Budapest összenergia-szükségletére két különböző irányú megközelítés javasolható az ágazati és területi tapasztalatok alapján: — a makrószintű becslésekből a fővárosra megengedhető felső behatárolások — növekedési ütemek — alapján prognosztizálható volumenek, változatok körvonalazása, — az egyes ágazatoknak a főváros helyi jellegzetességeit is figyelembe vevő, alulról felépített prognózisai. Makroszintű becslések Az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére, ezen belül az energetika távlati fejlesztési elgondolásaira alapozott energiaszükségletek prognózisa állandó változásokat korrekciókat igényel, amit a nagytávú területrendezési terv csak nagy tehetetlenséggel tud követni. Mégis, a nagyságrendek és azon belül az egyes ágazatok energiaigényeinek és arányainak megítélésében, továbbá a szükséges energiahordozó volumenek és szerkezeti arányaik felvázolásában az általános rendezési terv-program készítése idején (az 1986 év végén — 1987 év elején) érvényben lévő ágazati elgondolásokat szükséges figyelembe venni és az azokhoz kimunkált prognózisokat (A, B változatban) szükséges kiindulásul felhasználni (lásd a 3.12-1 táblázatot). A főváros energiaszükségletét az előzőekben vázolt iparának racionalizálására szelektív-intenzív fejlesztésére vonatkozó iparpolitikai országos program, s annak fővárost érintő speciális prioritásai, továbbá a lakossági-kommunális ágazat növekvő igényeivel járó összenergiaigények szerkezeti módosulásai is és azok energiahordozói szerkezetben is jelentkező változásai egyaránt befolyásolják. A főváros energiagazdálkodására felállított változatok bármelyikében változatképző elemként a termelő ágak energiafelhasználása, különböző módon történő alakulása vehető alapul, mivel a nem termelő szférára — az energiatakarél ssági általános rendelkezések érvényesítésén felül — mennyiségi korlátozást nem terveznek, és az ellátásuk minőségét befolyásoló korszerűsítések itt ugyancsak a ' orszerűbb ipari termékektől és szolgáltatási technológiáktól függően változhatnak (energia-igényesség csökkentésével, stb.). A két szélsőséges iparfejlesztési változat feltételezett globális energiafelhasználása a főváros területére értelmezve, abban az esetben mutat eltérést (lásd a 3.12- 1 ábra) a „B"-változat esetében, ha a racionalizálás és a szelekció bizonyos termelő egységekben esetleg visszafejlesztést eredményez a 90-es évek második felétől kezdődően, továbbá ha a ma (1987. év I. negyede) megkérdőjelezett üzemek a korszerűsítésüket, technológiai váltásukat kitelepülve nem a főváros területén hajtják végre az ezredforduló előtt, vagyis ha a jelzett változás viszonylag rövid időszak alatt következnék be. A szélsőséges változatok között még számos kompromisszummal ésszerűsíthető változat is feltételezhető ( a becsült igények ±10%-ával is változhatnak), s annak megoldás módjához is többféle technológia rendelhető ahhoz, hogy akár a viszonylag nagyobb, — de még mindig az országos növekedési átlag alatti — energiafelhasználást jelentő „A"-változat, Hl. annak sávban becsűü értéke teljesüljön és minősüljön kedvezőbbnek 20 év távlatában, szemben az energiafelhasználási volumen csökkenése szempontjából pillanatnyilag előnyösebbnek látszó „B"-változattal, amely ugyanakkor a gazdálkodás komplex rendszerében nem feltétlenül előnyös 3.12.1 PJ 2A022C200 180160140120 100 80604020TT3 1985 _2000 2005 A VÁLTOZAT 1985 2000 2005 B VÁLTOZAT ENERGIA FELHASZNÁLÁSOK 3.12-1. sz. ábra (termeléskiesés, stb.) vagy nehezebben valósítható meg (technológiai váltás új helyen eszközök hiányában, stb). Miután az ezredfordulóig a két változat között még ugrásszerűen nagyobb különbség nem képződik(kb. max. 16 Pj), s a merészebb változtatás, s annak eredménye csak 2005 után várható a 90-es évek gazdasági döntéseitől függően, — így az ezredfordulóig mindkét változat fenntartása javasolható az ,.A"-változatpreferálásával a szűkös gazdasági lehetőségek miatt, majd az ezredfordulót követően az energetikailag előnyösebb „B"-változat fokozatos előtérbe helyezésével, feltételeinek lassúbb megteremtésével. Budapest összenergia-szükségletére vonatkozó ágazati számítások az alábbi eredményre vezettek, összevetve az országos előrebecslésekkel. ENERGIA FELHASZNÁLÁSOK 3.12.1 táblázat MEGNEVEZÉS ME 1985 2000 2005 A B A B ORSZÁGOS SZÜKSÉGLET PJ 1323,9 1540 1475 1620 1535 Ebből: közlekedési célú felhaszn. nélküli PJ 1210,0 1410 1345 1485 1400 szükséglet %/év — 1,0 0,7 1,0 0,8 Ezen belüi: villamos energia TWh 37,2 58,4 54,0 67,7 61,0 Távhő %/év 3,0 2,5 3,0 2,5 Távhő PJ 88,5 108,0 100,0 113,5 104,0 %/év 1,3 0,8 1,0 0,8 BUDAPEST SZÜKSÉGLETE: PJ 199,85 224,0 207,8 229,0 190,8 %/év 0,8 0,3 0,5 1,7 fo\ 205
