MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/181
3.11.4 ÁRVÍZVÉDELEM - FOLYAM SZABÁLYOZÁS Az árvízvédelem — szűkebb vízkárelhárítási célján túlmenően — fontos környezetalakító tevékenység is. Az árvízvédelmi töltések, rakpartok a vízfolyások burkolati és parti sávjai, nyílt csatornák a táj, az emberi környezet meghatározó elemei, amelyek a településszerkezettel szoros kölcsönhatásban vannak. A fentiekből következik, hogy az árvízvédelmi művek kiépítése során komplex hasznosításra kell törekedni. Városrendezési szempontból különösen az üdülő-, sport- és zöldterületi igények kielégítésének van nagy jelentősége, ugyanis ezek az árvízvédelmi funkció zavarása nélkül megvalósíthatók, továbbá az épülő lakótelepeken eleve sűrű a beépítés, így az igény jelentős. A hasznosításhoz azonban az infrastrukturális kapcsolatot biztosítani kell. Az árvédelmi művek — a Duna folyam árvédelmi rendszerébe illeszkedően — árvédelmi öblözetként, először az elsőrendű, majd a másodrendű árvízvédelmi művek sorrendjében kerülnek ismertetésre. Az ártéri öblözetek lehatárolását az 1%-os valószínűséggel várható árvízszintek mellett bekövetkező töltésszakadás esetén elöntés alá kerülő területek határvonala adja. Az öblözetek bemutatását az összefoglaló vizsgálat tartalmazza. A fejlesztési program csak azokkal az öblözetekkel foglalkozik, 2005 és 2020 év időtávlatra ahol jelentős fejlesztési elképzelések vannak, melyek az árvízvédelmi igények mellett a városrendezés szempontjait és lehetőségeit is tartalmazzák. FEJLESZTÉSI PROGRAM 2005-IG Csillaghegyi öblözet 1.19.1 A Pünkösdfürdő úttól délre kb. 200 m hosszban, jelenleg ideiglenes árvízvédelmi töltés épül, amely partmenti vállalati üdülő +7,5 m-es vízállásig történő ármentesítését oldja meg. A Római parton, illetve a Kossuth Lajos üdülőparton /2/, /3/ stb. a közeltávlatban új árvédelmi mű kerül kiépítésre, a partmenti sáv csatornahálózatával, szivárgóhálózatával együtt. Dél felől ehhez kapcsolódik az Aranyhegyi patak torkolati, közel 1,0 km hosszú szakaszának rendezése. A városrendezés övezeti besorolása szerint a partsáv jelenleg üdülőövezet, mely tovább is megmarad. A terület hasznosítására az 1970-es évek végén részletes rendezési terv készült, mely a parti sávon közcélú zöldterület kialakítását irányozta elő. A Csillaghegyi öblözetben jelenleg döntően családiházas beépítés található, mely összhangban van a terület árvízvédelmi védettségével, ugyanis a mértékadó árvízszint alatti területeknél kis valószínűséggel de a buzgárképződés veszélye fennáll. Lakóterületi kiépítés esetén a területeket a mértékadó árvízszintig fel kell tölteni. Műemlékvédelmi szempontból a Szentendrei út — Esztergomi MÁV vonal keresztezésének környéke (közel 1 km sugarú körön belüli terület) különösen értékes, itt helyezkedett el ugyanis az Aquincumi városmag, a római emlékek részben feltáratlanok. Az Aranyhegyi patak balpartjának (4) rendezésére a Szentendrei út felett a Mocsáros dűlői Itp kiépítésével megoldódik. Itt a VII—VIII. ötéves tervben 4.500 lakásos 3.11.4 Itp épül, melynek alaplétesítményeként kerül sor az Aranyhegyi patak rendezésére, közel 800 fm hosszon. A terv az Aranyhegyi patak mentén 25,0 m széles zöld sávval és I. rendű főút területével számol. Aquincumi öblözet 1.19.2. Az Aranyhegyi patak jobb partjának (5) rendezése az előző öblözeteknél ismertetett Mocsáros dűlői Itp. kiépítésével megoldódik. Műemlékvédelmi szempontból a területen értékes római kori emlékek találhatók. A Kaszás dűlői lakótelep (6) bővítése esetén számolni kell a terület magassági rendezésével. Ez a Bécsi út—Zay utcai lakótelep kapcsán részben elkezdődött, ugyanis itt a terület feltöltése folyamatban van. Vízivárosi öblözet 1.19.3. A Duna jobbparti osztott védelmű (7), (8), (9) a bekövetkezett szilárdságcsökkenések és kiüregelődések miatt a 11+020—200 m szelvények között megerősítésre szorul. Legsürgősebben a Halász u.—Erzsébet híd közötti szakaszon kell az alsó és magaspartfalakat és alaptestjeiket megerősíteni (9) mely az elmúlt évvégén megtörtént. A megerősítésekre az eredeti nyomvonalon kerül sor, így területi igénnyel nem jár. A partfalak a jövőben változatlanul fontos közlekedési funkciót is ellátnak. A Határ árok balpartján (10) a jelenlegi töltés a követelményeket nem elégíti ki. Az árvízvédelmi és városrendezési szempontokkal összhangban itt folytatni kell a már megkezdett folyamatot, a partélektől közel 30—30 m széles sávban az ipari területeket ki kell sajátítani, a területeket a mértékadó árvízszintig fel kell tölteni. A feti cél érdekében elvi szabályozási vonalakat célszerű kialakítani. A távlatban így kialakuló zöldsáv a Kelenföldi Itp. K—Ny-i átszellőzését is megoldaná. Alberfalvai öblözet 1.19.4. A Határ árok jobb partján (11) a Kondorosi út kiépítése javította a helyzetet, de a fennmaradó szakaszon a balparti rendezéshez hasonlóan kell a magassági és szelvényhiányokat megszüntetni. A Hosszúréti párak balparti töltésének megerősítését (12) a 0+000-1+278 m szelvények között végre kell hajtani. Jelenleg a töltések erősítése rövid szakaszon más munkához kapcsolódóan - van folyamatban. A rendezetlen hullámtér a patak torkolatánál zöldterület céljára hasznosítható. A patak sávja jelenleg zöldterület, az ÁRT is ilyen övezeti besorolással számolnak. Káldor Adolf utcai öblözet 1.19. 5. A Hosszúréti patak jobbpartának töltése (13) az előző ponttal megegyezően rendezendő. A Hosszú réti patak torkolata és a Vágóhíd utca közötti védvonalszakaszra (14) vonatkozóan a hullámtérben üdülő, sport- és zöldterület kialakítását irányozta elő. A zöldterületet átszeli a tervezett 6. sz. főút. A 191
