MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/179
NEVE összes hossza kiépítettség < f m) {%) 1691 0,0 1200 0,0 7200 68,40 5886 0,0 1700 0,0 6567 100,0 1914 100,0 120 100,0 5063 19,22 598 0,0 800 100,0 Sósmocsárok árok és vízrendszere XIX. XX. Sósmocsáros 1 ág XX. Sósmocsáros á. 2. ág Gyáli patak vízrendszere XX. Gyáli-patak 1 ág XX. Gyáli-patak 2 ág XX. Gyáli-patak 5 ág XVII. XX. Gyáli p. 7 ág XVII. XX. Gyáli patak 7 ág XX. 625 u. árok XIX. XX. Gyáli patak 6 ág XX. Gyáli patak 6 f. ág XX. Gyáli patak 6 e. ág Lakóterületen áthaladó élővízfolyások kiépítettsége megfelelő, illetve rendezésük folyamatban van. Városrendezési szempontból nincs igény további (tervezetteken túli) mederrendezésekre. A kisebb jelentőségű árkok zártszelvényesítését azonban folytatni kell, ha környezetükben többszintes beépítés van. HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLETEK A Lukács fürdő forráscsoportjának védelme érdekében fontos feladat a források vízgyűjtő területén — II.—III. ker. Rókus-, Szemlő-, Ferenc-, József-, Mátyás-hegy — szikkasztás és csatornázottság szempontjából elvégezni a szükséges vizsgálatokat. Ezután a szükséges csatornahálózatot minél előbb ki kell építeni. MÉLYTERÜLETEK — A mélyterületek felszámolási sorrendjét városrendezési elképzelések, tervek megvalósítása határozza meg. A beépítésre javasolt lakóterületek mintegy felén jelentős vízrendezési feladatok vannak. A mélyterületek megszüntetése összehangolt vízgazdálkodási és városrendezési tevékenységet igényel. A műszaki megoldás ennek megfelelően nyílt vagy zártrendszerű vízelvezetés, vagy a terület feltöltése, azaz újrahasznosítása. CSUSZÁSVESZÉLYES TERÜLETEK A budai területek többségén (melyek ma is mozognak) az ellenintézkedéseket folytatni kell. A pesti beépítésre alkalmatlan területek általában zöldterületi funkciót kapnak, beépítésük csak geotechnikai szakvélemény alapján lehetséges. FORRÁSOK A még foglalatlan források forrásfoglalását el kell végezni, hogy bevonhatók legyenek a főváros vízkészletének hasznosításába. Az Árpád- és Bründl forrásoknak funkciót javasolunk. Vízhozamuk strand létesítését teszi lehetővé. 3.11.3 BARLANGOK A főváros közigazgatási határain belül ismert 89 barlang várostörténeti, szaktudományi, ismeretterjesztési és idegenforgalmi szempontból, - ásvány és gyógyvíz kész letünkhöz hasonlóan — világviszonylatban egyedülálló adottságunkként értékelendő. Hasznosításukat befolyásolja szerkezetük, járatrendszereik, képződményeik, mikroklímájuk. A felszín létesítményeivel és a felszínalatti vízkészlettel elválaszthatatlan kapcsolatban álló barlanrendszerek potenciális lehetőségei jelenleg kihasználatlanok. Meg kell teremteni jelentősebb barlangok (lásd a 2.11.3 fejezetben) hasznosítási lehetőségeit, a felsorolt lehetséges szempontok szerint: a) idegenforgalmi b) gyógyászati c) tudományos d) sport és turisztikai e) gazdasági és egyéb célú (pl. víznyerőhely, polgári védelem) Felül kell vizsgálni a jelenleg kijelölt hidrogeológiai védőterületek határait. Ki kell jelölni a barlangok fölött szükséges felszíni védőövezeteket. Megjegyzés: Az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal és a Fővárosi Tanács VB. megbízására a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet a „Rózsadomb karsztos térségeinek védelme're tanulmánytervet, illetve minisztertanácsi előterjesztést készít. A terv foglalkozik a Rózsadomb erősen urbanizált karszttérségének környezetvédelmi, műszaki, karsztgenetikai, építésföldtani hatásaival. A terv végső eredményei képezhetik alapját a rövid-, közép- és hosszútávú hatósági in tézkedéseknek. m 187
