MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/171

3.11.2 CSATORNÁZÁS Budapest szenny- és csapadékvizeinek befogadója a hegy és vízrajzi adottságok miatt a Duna. A Duna főváros fölötti szakasza erősen szennyezett, amelyet tovább ront a budapesti szennyvíz. A fajlagos vízfelhasználás és csatornázottság arányának növekedése miatt a Duna vízminősége fokozatosan romlik, ezért környezetvédelmi, vízellátás fejlesztési okok miatt a teljes agglomerációs térségben a szennyvíztisztítás megoldása halaszthatatlan. A fővárosi csatornamű fejlesztésének végcélja az, hogy a főváros teljes beépítendő területéről a szennyvizeket zárt csatornahálózat gyűjtse össze. Ez alól csak ott tehető kivétel, ahol laza (családiházas, kertes) beépítés marad, és a szennyvíznek elszikkasztása a kedvező talajadottságok következtében a felszín alatti ivóvíz-készleteket nem károsítja. Egyes alacsony beépítésű peremkerületrészek kivételével a csatornázás távlatban is egyesített rendszerű, tehát a hálózat a főváros túlnyomó részéről a csapadékvizeket is elvezeti. A csatornahálózat kiterjedésével a jelenleg elvezetett közel 1,0 millió m

3

/d becsült szárazidei szennyvíz 2000-re 1,1—1,3 millió m

3-re emelkedik. Elérendő cél a fővárosban a csatornázott lakások arányának 84,6%-ról 90—92%-ra emelése, A főváros beépített területének 1985-ben 64%-a volt csatornázva, ezt 2000-ig legalább 70%-ra kívánatos emelni. Kiemelt feladat a szenny- és csapadékvíz elvezetése a lefolyástalan (mély) területekről. Lefolyástalan területek részben természeti adottságok, másrészt hibás mesterséges beavatkozás (feltöltések, árkok megszüntetése, illetve rendezetlensége stb.) következtében keletkeznek, ahol a magas talajvízben a szennyvíz elszikkasztása nehéz és csak közvetlenül a talajvízbe lehetséges. A felszíni vízelvezetés megoldása mellett mérlegelni kell a szennyvízelvezetés egyidejű kiépítését is, mely indokolt és szükséges. Uj parcellázások során el kell készíteni az utak magassági szabályozását is, hogy újabb lefolyástalan területek ne keletkezzenek. A területrendezési elképzelésektől függően jelentős főgyűjtőket, gyűjtőket és szivattyútelepeket kell építeni, amelyek a további lakásépítés alapfeltételei. A tervlap megkülönbözteti azokat a főgyűjtőket, nyomócsöveket, amelyeknek a megépítése a műszaki-gazdasági feltételek mérlegelésével 2000 után várható. Be kell kapcsolni az ellátatlan peremkerületeket a csatornázási rendszerbe. Az elavult közcsatornák és szivattyútelepek átépítését gyorsítani kell. A közlekedési és városrészrekonstrukciókkal összehangoltan, a csatornákat is fel kell újítani. CSATORNAHÁLÓZA T FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Jelen fejezetben vízgyűjtőterületenként ismertetjük a szükséges fejlesztéseket. ÉSZAK-BUDA A vízgyűjtő területe az Aranyhegyi pataktól északra fekvő terület, melynek csatornahálózata fogadja Budakalász, Solymár, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Pilisborosjenő és Üröm agglomerációs községek szennyvizeit is. 3.11.2 A térségben lényegében csak a lakótelepek (Békásmegyer, Pók utca, Ernőd utca környéke) csatornázottak (egyesített rendszerrel). A Békásmegyeri lakótelep hálózatának végpontján szivattgyútelep épült, mely távlatban átemeléssel a tervezett Észak-budai főgyűjtőbe emel át, továbbá háromszoros hígításig a Duna sodorvonalába nyom, illetve megfelelő hígítás esetén a záporvizeket a parti kitorkolással továbbítja a Dunába. A térségben tervezés alatt van a Mocsáros dűlői lakótelep csatornahálózata egyesített rendszerű lesz. Az észak-budai főgyűjtő végpontján a szenny- és csapadékvizek átemelésére van az ideiglenes Pók utcai szivattyútelep, melyet végleges kapacitásúra ki kell építeni, mivel ez fogja távlatban az észak-budapesti tisztítótelepre juttatni a szennyvízcsúcsig terjedő vízmennyiséget. Meg kell építeni a Monostori úttól a békásmegyeri szivattyútelepig az észak-budai főgyűjtőt, ezzel megteremtve a csillaghegyi családiházas terület csatornázási lehetőségét is. KÖZÉP-BUDA Az Aranyhegyi pataktól a Hosszúréti patakig terjedő terület, amely négy részterületre osztható: a) Zsigmond téri szivattyútelep vízgyűjtőterülete Északi része elválasztott rendszerű, a Bogdáni—Hévizi úttól délre egyesített rendszerű hálózat épült ki. Az északi terület szennyvizei a Zab utcai átemelőhöz érkeznek, amely az egyesített rendszerű Vihar utcai főgyűjtőbe továbbítja a szennyvizeket. A térségen belül a legfontosabb feladat: a Zsigmond téri szivattyútelep rekonstrukciója. A szivattyútelep feladata: a budai Dunaparti főgyűjtő kiépítéséig a szennyvizek továbbítása a Dunába. Távlati szerepe a főgyűjtő kiépítése után: — a telepre érkező szennyvíz csúcs továbbítása átemeléssel a budai főgyűjtőbe, — a hígított vizek továbbítása átemeléssel a Duna sodorvonalába, vagy záporvizek továbbítása a befogadóba. b) Budai Duna-parti főgyűjtő. Ördögárok főgyűjtő és Villányi-úti főgyűjtő területe A budai oldalon is szükség van a Dunába torkolló csatornák szennyvizeit összefogó főgyűjtőre, ennek Bem tér — és Batthyány tér közötti szakasza, az átemelő, valamint a Pala utca és Lánchíd közötti szakasz kiépült. A főgyűjtőt ki kell építeni a Hamzsabégi u. — Budafoki út csomópontjáig. Buda középső részének legnagyobb méretű és vízgyűjtőterületű csatornája az Ördögárok főgyűjtő. A Dunától a Budenz útig zárt szelvényű, további szakasza nyílt árok. A távlati terv szerint a Vadaskerti útig be kell boltozni és így egyesített rendszerű csatornaként fog üzemelni. Itt fogadja Pesthidegkút ellátására kiépítendő gyűjtőcsatornát. Jelentős kiépítendő mellékgyűjtője még a Petényi utcai csatorna, amely az Istenhegy vízelvezetését oldaná meg. A Villányi úti főgyűjtő tehermentesítése, a hegyvidék intenzív beépítése miatt szükséges. c) Kelenföldi szivattyútelep vízgyűjtőterülete A szivattyútelep főgyűjtő csatornája a Budafoki úti és Hamzsabégi úti főgyűjtő, mely a Karolina útig van kiépítve, továbbépítése a Budaörsi útig szükséges. A vízgyűjtőterület nagyrésze csatornázott, kivéve a Galvani-Andor utcai gyűjtőt. A XI. kerület további beépítésének (Madár-hegy és Rupp-hegy) akadálya a Bartók Béla úti gyűjtő elégtelen szelvénymérete, a Hamzsabégi út és a Kelenföldi pályaudvar között. A 177