MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/148

3.9,1 TEHERFORGALOM Naponta 28900 Budapestre érkező tehergépkocsi 68%-a vidéki telephelyű (34% a főváros környékéről, 19% egyéb Pest megyei és 47% megyei településekből származik). Az úthálózat jelenlegi adottságai miatt a Budapesten átmenő teherforgalom (az összes budapesti teherforgalom 26%-a) is a főváros úthálózatát terheli. Az elmúlt időszakban a külső kerületekben teherszállítási útvonalak kijelölésével és korlátozásokkal némileg csökkenteni lehetett a belső városrészekben a teherforgalmat. A hidakon azonban változatlanul nagy a teherforgalom; a legtöbb a Petőfi hídon, ahol a budapesti hidakon átkelő teherforgalom közel fele halad keresztül. A tervezett útépítésekkel, fejlesztésekkel együtt a főváros belső területei mentesülnek az átmenő teherforgalom alól. Az ütemezésből következik, hogy a budai oldalon ez csak a nagytávlatban lehetséges. Az érvényes, illetve folyamatban lévő, valamint javasolt korlátozásoka következőek: (35-1 ábra) TERÜLET IDŐSZAK ÖSSZSÚLY KORLÁTOZÁS JAVASLAT (óra) korlátozás bevezetése (hosszútáv) DUNA-KISKÖRÚT KISKÖRÚTNAGYKÖRÚT DÓZSA GY.UTMező Imre út — HÁMÁN K. ÚT DUNA-BUDAI KÖRÚT MÁRTÍROK ÚTJABEM RAKPARTLÁNCHÍD-ATTILA ÚT 07- 18 07-09 16- 18 NAGYKORÚT-RUDAS L. u. 07-09 16-18 16- 18 07- 18 3,5 t 1981 változatlan 6 t 1981 07-18 3,5 t 12 t 1985 (NagykörútRudas L. — Hungária krtThököly út) 12 t 1987/88 változatlan 3,5 t 1987/88 változatlan A tehergépjármű forgalomban jelentős a 6 tonnásnál kisebb összsúlyú tehergépjárművek aránya. Ez részben az 1981-től érvényes, teherforgalmat szabályozó zónarendszer és a Fővárosi Szállítási Tanács következetes munkájának eredménye. Azokban a városrészekben, ahol indokolatlanul nagy a teherforgalom, csökkenteni kell; új építéseknél kerülni kell a teherforgalmat vonzó létesítmények számát. (3.9-2 ábra) A teherszállítással kapcsolatos célok: — növelni kell a nyitvatartási időn kívüli áruszállítások arányát, különösen a belső városrészekben, városközpontokban; — szorgalmazni kell a belső városrészekben a terület funkciójától idegen tevékenységet folytató raktárak kitelepítését, és bővíteni kell a korszerű, gépi technológiával ellátott perem kerületi vagy övezeti raktárbázisok számát. PARKOLÁS A fővárosnak azokon a területein, ahol az álló gépjárművek elhelyezése csak közterületen oldható meg, parkolási problémák vannak. A gépjárműállomány — 1960 és 1980 között harmincszorosára — növekedett, ennek következtében a város egyes részein előállt és állandósult parkolóhely-hiány feloldása a közlekedéspolitikai célok egyike lett. 146 A legerősebb korlátozással a belső városrészekbe, a városrészközpontokba irányuló személygépkocsi- hivatásforgalomban kell számolni; a tömegközlekedés és a személygépkocsi közlekedés közötti munkamegosztás tudatos befolyásolásával is csökkentve ezeken a helyeken a parkolóhelyek tartós parkolásra való igénybevételét. (3.9-3 ábra) A lakóterületen - az előírások szerint is - lakásonként biztosítani kell a parkolóhelyet. Ez az alacsony és közepes laksűrűségű területeken mind a telkes, mind a laza városias beépítésnél megoldható. A tömör városias, magas laksűrűségű területeken parkolás számára általában csak közterület áll rendelkezésre, és ez kevés. (Pl. Belső Erzsébetváros, Terézváros, a Józsefváros egy része, XIII. Árpád úti lakótelep, XIV. Kerepesi úti lakótelep, XVIII. Lakatos utcai lakótelep.) A fővárosban alkalmazott és javasolt parkolási megoldások: 1. A területfelhasználás - lehetőség szerinti - átalakítása, területgazdálkodás 2. Szabályozás — a meglévő parkolóhelyek időbeli szabályozása, a rövididejű parkolási igények minél teljesebb kielégítése; — tarifális szabályozás, amellyel helytől függően szabályozható a parkolóhelyek használata; — időbeli és tarifális szabályozás (Az 1974-ben bevezetett szabályozás módosítása és szigorítása 1985-ben lépett életbe); — 1982 óta parkolási kedvezmények a honos lakosok részére (parkolójegy, parkolóbérlet); — hatékony ellenőrzés (A Közterület Felügyelet bekapcsolásával). 3. Építés — parkolóházak, parkológarázsok — P+R rendszerű parkolók — A metróépítéssel párhuzamosan további P+R rendszerű parkolók építése szükséges. Néhány ezej< közül: — 3-as metró Rákospalota-Ujpest MAV állomás mellett — csepeli gyorsvasút-délcsepeli lakóterület végállomás mellett — 4-es metró őrmezői megálló mellett — 4-es metró Bosnyák tér megálló mellett. — A villamos és autóbuszhálózathoz kapcsolódó P+R rendszerű parkolók közül az ezredfordulóig javasoljuk: - a III. ker. Vörösvári út - Bécsi út - Farkastorki út mellett - a XXII. ker. Budafok Ady E. utca és Katona utca közötti területen - a Rákoskeresztúr központban tervezett parkolók megépítését. JAVÍTÓ ÉS SZERVÍZHÁLÓZAT, ÜZEMANYAGELLÁTÁS A személygépjárművek éves karbantartási munkaidőszükséglete mintegy 40 munkaóra/szgk. A várható lakosszám és a motorizációs fejlődés figyelembevételével a fővárosi személygépkocsi állomány az ezredfordulóra mintegy 1,5-szöröse lesz a mainak, így 18.880 ezer üzemóra a várható igény. A szükséges javításokat az állami, a szövetkezeti és a magánszektornak együttesen, egymást kiegészítve kell elvégeznie.