MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-06 773. öe. - 1988_VB 773/43

- 23 ­nem kényszeríti ki a pozitív irányú változást, nem él jogosítvá­nyaival. Erre jellemző a beírás: "a párttagok egy meghatározott része? - ez csak vágyálom". 1.4./ Míg előzőekben a pártdemokrácia fórumai kereteinél igyekeztünk gyakorlati tapasztalatokat szerezni, a továbbiakban a fórumok tartalmi kérdéseinek összefüggéseit vizsgáltuk. Ebben fontos el­igazítást ad az, hogy a legmagasabb alapszervezeti pártfórum mi­lyen kérdésekkel foglalkozik, ez hogyan találkozik a politikai igényekkel, a tagság elvárásaival? Az alapszervezetek éves mun­kájának keretét elsősorban a taggyűlés által elfogadott munka­terv adja. Tapasztalatainkból tudjuk, hogy az alapszervezeti munkatervek igen differenciáltak, döntő részük csak részben fe­lel meg a határozatoknak, az elvárásoknak és miközben az egész éves munka keretét adja annak kialakításában a tagság nem igen vesz részt. Sokszor hozzászólás, kiegészítés, megjegyzés nélkül kerül elfogadásra. A taggyűlések napirendjei összeállításánál is kialakult egy hagyomány, mechanikusan minden évben azonos tarta­lommal szereplő kérdések. 4. sz. táblázat - Az adatok igazolják, hogy a taggyűléseken nagyon sok téma sze­repel. A lakóterületi-körzeti alapszervezetben dolgozók vála­szaikban 5-6 témát jelöltek meg, addig a többség 15-20 témát. Ez akkor szembetűnő, ha azt is figyelembe vesszük milyen rend­szeresek a taggyűlések /Előzőekben erről szóltunk/. A napiren­di kérdésekben is kialakult egy sablon - minden évben a napi­renden 2/3-a hasonló, azonos, míg 1/3-a változó, de ez döntően a napirend kötelezően előírt jellegéből adódó. Megfigyelhető volt, hogy a válaszadók több mint 50 %-a ugyanazokat a témákat jelölte be, pedig működési területük igen differenciált. - Ténylegesen igaz, hogy alapszervezeteink taggyűlésein a napi­rendek gazdaságcentrikusak. Pl. az éves terv mellett szinte w

Next

/
Oldalképek
Tartalom