MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/130

3.7.1-3.7.2 dik a fővárosi üzemekben. A munkaerőigényes termékek gyártása és technológiák fokozatosan vidékre települnek. Fémtömegcikkek gyártása alágazatban a termelés növekedése Budapesten mérsékelt lesz, a főváros szerepe csökkenő. A létszám várhatóan a budapesti ipar átlagát meghaladóan csökken. — A villamosgépipar erőteljes budapesti koncentráltsága már a korábbi tervidőszakban is mérséklődött . A vállalatok a tervidőszakban elsősorban a finommechanika, elektronikai részegységek és végtermékek, a nagytermelékenységű, részben automatizált gyártástechnológiával előállított termékek, egyes villamos forgógépek gyártásának fejlesztését tervezik. A szelektív-intenzív fejlesztéspolitika célul tűzi ki a savas akkumulátorgyártás vidékre telepítését. Környezetkímélő technológiák alkalmazása az energetikai villamosgép és készülékgyártás egyes területein szükségessé válik. — Híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeriparban tartozó vállalatok döntő többsége a fővárosban található. A vidéki üzemek nagyobb részét a fővárosi vállalatok telepítették. A budapesti vállalatok profiljukkal, méreteikkel, infrastrukturális igényeikkel általában jól illeszkednek a főváros adottságaihoz. A tervidőszakban dinamikus fejlődésük összhangban van az iparfejlesztési célokkal, az elektronizáció, az ahhoz szükséges eszköz és alkatrészgyártás fejlesztésének programjaival. A fővárosban az állami ipar, mellett jelentős szerepet játszik a szövetkezeti ipar is. Egyes szövetkezetek (Híradástechnika, Elektronika) az ágazaton belüli meghatározó háttéripar funkciói töltenek be, a kisebb szövetkezetek szerepe is jelentős, mert számos szállal kapcsolódik a nagyiparhoz, pl: — termékbővítést, választékot jelent, — bérmunka jellege még erős, — háttéripar a nagyipar részére, — sokféle szolgáltatást átvállal és biztosít. — A vegyipar jelenlegi szerkezete nem igényel alapvető átalakítást. Továbbra is dinamikus lesz a fejlődés a gyógyszer- és növényvédőszergyártásban, a kidolgozott központi gazdasági fejlesztési programmal összhangban. A Budapesti Vegyiművek kénsavgyártása várhatóan teljes egészében kitelepül, ezt követően a szperfoszfát gyártása is megszűnik. — A műanyagfeldolgozás fejlesztése a VII. ötéves terv kiemelt programja. A szakosodott nagyvállalatok mellett a háttéripar jellegű tevékenységbe az ipari szövetkezetek, mezőgazdasági melléküzemágak és a kisipar fokozott bekapcsolódása is várható. — A gumiiparban Budapesten várhatóan az acélradiál abroncs gyártás rekonstrukciójára és fejlesztésére kerül sor. A jelenlegi ipari üzemek helye környezetszennyezési területrendezési szempontból megkérdőjelezett, gazdálkodási negatívumaikkal együtt. — A kozmetikai-, háztartásvegyipar dinamikus fejlődése a VII. ötéves tervidőszakban is folytatódik. Technológiai váltás több üzemben kívánatos. — A festékipar rekonstrukciójával az oldószeres technológiákat felváltják a vizesdiszperziós technológiák. — A fővárosi könnyűipar üzemek, különösen a ruházati iparok létszáma az ipari átlagot meghaladó mértékben fog csökkenni. Mindezek ellenére a budapesti és vidéki vállalatok termelése közel azonos mértékben fejlődik mivel a beruházások nagyobb hányada a fővárosi üzemek intenzívebb fejlesztését a hiányzó munkaerő pótlását szolgálja. A bútoriparban a koncentrált gyártmányfejlesztés, a prototípus gyártás és szerszámellátás korszerűsítése mellett a felületkezelés és összeszerelés tevékenység gépesítése a fő cél. A papíripar a fővárosban nem bővíti termelését, meglevő kapacitásait elektronizálással és robottechnikával korszerűsíti. A nyomdaiparban megmarad a budapesti vállalatok vezető szerepe. További rekonstrukciós korszerűsítésekre kerül sor (ofszet-eljárás, fényszedés stb.) A textil méteráru (pamut-, len-, kender-, gyapjú-, selyem-, rövidáru) iparokban tovább folytatódik az üzemek vidékre telepítése, illetve a fővárosi kapacitások leépülése a 120 a fonó- szövő alapvertikumokban. További telephelyek felszabadítása várható. A főváros fejlesztések a termelékenység és a minőségjavítására, a textilfestő- kikészítő üzemekben a minőségjavítást, rugalmas divatkövetést biztosító rekonstrukciós beruházásokra, termelékenység és a minőség javítására, a textilfestő- kikészítő üzemekben a minőségjavítást, rugalmas divatkövetést biztosító rekonstrukciós beruházásokra, energiatakarékos és környezet kímélő technológiákra irányulnak. A pamut és gyapjú-nyersszövet termelés naturálisan csökken. A kötőipara ruházati ipar egyik legdinamikusabban fejlődő szakágazata. A budapesti kötőipar termelőberendezései korszerűek, a tervezett fejlesztések élenjáró műszaki-technológiai színvonal elérését, elektronikus mintázó-vezérlő rendszerekkel a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják. A bőr- szőrmeiparban sok a nehéz, bűzös, vizes, az egészségre és a környezetre ártalmas technológia, munkahely, ezért a környezetre legkárosabb technológiai fázisok kitelepítését kell előirányozni. Megvalósítása a szükséges pénzügyi források megteremtésétől függ. A cipőiparon belül a fővárosi ipar súlya elenyésző, alig 5% a részesedése. Ez a részarány várhatóan nem csökken tovább. A textilruházati ipar budapesti vállalati és szövetkezeti kapacitásaik jelentős részét már vidékre telepítették. A fejlesztések jelentős része is a vidéki gyárakban fog megvalósulni. A budapesti üzemekben elsősorban az élőmunkának technikával való kiváltása, a korszerű előkészítő és befejező tevékenység*ek fejlesztése a cél. Tervezik továbbá, hogy a párhuzamos gyártási ágakat megszüntetik, a ki nem használt kapacitásokat összevonják. Cél, Budapesten az alacsony kihasználású kapacitás és a vidéki munkaerő összehozása. Az Ipari Minisztérium javaslata alapján meg kell vizsgálni a Budapestről kitelepítendő ipar lehetőségét a budapesti agglomeráció területére, és azt, hogy erre az agglomeráció mennyiben alkalmas. Az Ipari Minisztérium a VII. ötéves terv időszakára beruházásaiból 66 MD Ft-ot a budapesti székhelyű és telephelyű vállalatok részére irányoz elő. Ezt alapvetően a gépiparnál és a vegyiparnál kívánja felhasználni. A Pénzügyminisztériummal együtt tervezik a Pénzjegynyomda rekonstrukcióját és erre mintegy 1,7 MD Ft-t irányoztak elő. (Csillaghegyi téglagyár területére.) Az Ipari Minisztérium által irányított célcsoportos beruházások közül az olaj és gáz célcsoportból 0,5 MD Ft, a villamos célcsoportból 2,0 MD Ft értékű hálózatfejlesztés megvalósítását tervezi Budapesten. Állami nagyberuházás az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál a VII ötéves tervben nem indul. (Előterjesztés az Iparpolitikai Tanács részére Bp. 1987.) 3.7.2 A BUDAPESTI IPARFEJLESZTÉS FELTÉTELEZETT VÁLTOZATAI Az országos és külön a fővárosra kimunkált iparpolitikai irányelvek és programok, továbbá a többszempontú területi- környezetvédelmi- gazdálkodási és energetikai helyzetelemzések és rendezési javaslatok (iparfejlesztési koncepció) alapján két jól elhatárolható, szélsőséges iparfejlesztési változat (A, B) állítható fel a fővárosra amely az ország feltételezett gazdálkodási pályáinak változataival is összhangba hozható, ugyanakkor konkrét helyi sajátságos tartalommal is kitölthető. Az „A" változat a főváros iparosodási fokának jelenlegi színvonalát tételezi fel, amelyben az iparnak változatlanul nagyobb szerepet szán az ezredfordulóig. Nem számol az ipartelepek számának jelentősebb csökkenésével, radikálisabb visszafejlesztésükkel és kitelepítésükkel, de bővítésükkel sem. Ugyanakkor feltételez bizonyos szelekciót és ezekből származó termelés intenzifikálást, s ennek alapján csekély termelési és termék volumen és minőség növekedést. Ezek energetikai vonzatát bizonyos növekedését az energiagazdálkodási fejezet értelmezi és részletezi /!0