MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/125
3.6 MŰEMLÉKVÉDELEM Budapest városfejlesztési programjának kialakítása során a védett építmények, területek gyarapítását kell figyelembe venni a városszerkezeti, településtörténeti értékek, s az épített környezet gazdagítására. A ma védett műemlékjelentőségű területen és műemléki környezeteken kívül még számos olyan negyed van Budapest közigazgatási határán belül, melynek jellegzetessége sajátos, akár azért, mert egységes tervezési szempontok szerint létesítették, akár mert a várostörténet egymásra rétegződő korszakait, egyedi építészeti értékeit őrzi. A műemlékvédelem feladata ezek feltárása és feldolgozása, valamint a városrendezéssel való folyamatos együttműködésben a megőrzésük és jó érvényrejuttatásuk. A városépítészeti hagyományokat a más-más jellegű területeken az adottságokat figyelembe vevő előírásokkal lehet megtartani, mint ahogy a Népköztársaság útja kialakításának védelmére külön előírásokat tartalmazott és tartalmaz a Budapesti Városrendezési Szabályzat. Ebben a szellemben őrizte meg Békásmegyer-Öfalu legutóbbi rendezési terve a település beépítési hagyományát, s hozta ezzel összhangba a tervezett új beépítést. E század elején keletkezett, s valamilyen formában védett jó építészeti minőséget képviselő szociális lakótelepeken (III. ker. Öbuda gázgyári lakótelep, XIX. Wekerle telep) kívül számos más, hasonlóan épült együttes van a fővárosban, melyek szakszerű megtartásra érdemesek; az albertfalvai és a Magdolnavárosi OTI-telepek, a MÁVAG-kolónia, a kőbányai finánclakások, a MÁV munkásházak, a Weiss Manfréd csepeli Acél- és Fémművei Rt lakótelepe, más gyárak és a főváros szociális építkezései. Ezekben a negyedekben az elmúlt évtizedekben a különféle egyedi kezdeményezésekből történt átalakítások, toldások, bővítések már eddig is nagy, néhol jóvátehetetlen károkat okoztak. Ezt a folyamatot a közeljövőben meg kell gátolni a szükséges külön előírások életbeléptetésével, valamint a bővítések lehetőségének az együttesek egészét szem előtt tartó, s az eredetihez hasonlóan egységesen történő megtervezésével. E telepek mindegyikére külön fejlesztési, fenntartási tervet célszerű kidolgozni és alkalmazni, s el kell érni, hogy az építészeti tervezés és kivitel elérje a létesítéskori színvonalat. A javaslat alátámasztására megemlítendő néhány példa; X., Sibrik Miklós utca, XII., Ráth György utca, birák és ügyészek lakótelepe, XIV., Százados úti művésztelep, stb. Hasonlóképpen kívánnak figyelmet a rendezési terv programjának készítésénél olyan várostörténeti hagyományok, mint amelyeket például a Római parton, vagy a Népszigeten a század első felében készült csónakházak őriznek. 3.6.1 MŰEMLÉKVÉDELEM, VÉDETT VÁROSKÉPEK Budai Várnegyed: a még beépíthető területek, vagy meg nem felelően hasznosított épületek különösen értékesek, meg kell számukra találni azt az igényes rendeltetést, mely a műemléki terület rangjához méltó, s forgalma nem terheli a vári közlekedést, parkolást. A 2000-ig terjedő időszakban megoldandó feladatok közé az alábbiak sorolhatók: — Dísz tér 17., a volt Honvédelmi Minisztérium tömbjének helyreállítása, hasznosítása idegenforgalmi, vendéglátó célra, — Dísz tér 1., Fortuna u. 18. sz. telek beépítése. Szentháromság utca 2., Színház u. 5—11. sz. épületek nagyközönség-forgalmú rendeltetésnek való átengedése, 3.6.1 — Szent György tér 1—2., volt miniszterelnökségi palota reprezentatív célú felhasználása, — Szentháromság tér 5., első emeleti dísztermének reprezentatív házasságkötő teremként való működtetése, ugyanennek az épületnek a hátsó, Fortuna közi szárnyában többszintű üzletház létesítése, — az Országház utca megnyitása a Kapisztrán tér és a Bástyasétány között, — a Várfalak, a Halászbástya, a mélypincék állagának helyreállítása, A hosszú távon, 2020-ig teljesítésre váró főbb feladatok: — a régészeti feltárások teljessé tétele, befejezése, (Szt. György tér nyugati oldala, Táncsics M. u. 9., Erdélyi bástya, Táncsics M. u. 23., Bástyasétány), — Kapisztrán tér 1., Pettermann bíró u. 9., az Állami Nyomda kihelyezése, — a Babits sétány megnyitása az Erdélyi és Halászbástya között, a középkori zsinagóga és várkapu, valamint a csatlakozó középkori építmények bemutatása, — továbbá a gépkocsiforgalom korlátozása, az ehhez szükséges parkoló-, garázs megépítése, közterületek, gyalogos felületek igényes kialakítása, — Békásmegyer Öfalu építészeti-, műemléki adottságaihoz igazodó rehabilitációja, fejlesztése a 2000-ig végrehajtandó feladatok közé tartozik. Óbuda műemléki együttesében a 2000-ig végrehajtani célszerű feladatok teljessé teszik az elmúlt tíz esztendőben helyre állított műemlékek környezetét. Az Árpád hídtól délre a Perc utca vonaláig a Korvin Ottó út — Árpád fejedelem útja között összefüggően kiépítendő a környezet, út és parkterület, közvilágítás és utcabútorzat a Fő térihez hasonló igényességgel, az itt álló-, és már helyreállított épületek, a Dunaparton tervezett szálló környezeteként. Lajos utca 163. sz. alatt álló, egykori zsinagóga az MTV stúdiójának kihelyezése után kulturális célra lesz alkalmas, színház-, koncertterem alakítható ki benne. Az óbudai plébánia templomhoz a Tanuló utca felöl csatlakozó, barokk eredetű épületek igényes helyreállításra várnak. Fő tér 1. sz. alatt álló Zichy kastély gazdasági épületszárnyában — a Vasarely múzeum folytatásaként — könyvtár, helytörténeti gyűjtemény, művelődési központ alakítható ki, s ugyanide kerülhet Észak-Buda reprezentatív házasságkötő terme. Óbuda-Újlak szőlőbirtokos-, és iparosházainak az utókor számára történő megmentése a terület revitalizációjával együtt képzelhető el, a 2000-ig terjedő időszakban. Az újlaki épületek egy részét műemléki helyreállítással kell megújítani, míg a városképi-, építészeti szempontból értéktelen házak, házsorok bontása indokolt. (Lajos utca, Bécsi utca egy része.) Óbuda-Újlak városrész megújítása lehetőséget nyújt újabb fontos idegenforgalmi centrum létrehozására, városszerkezeti-, építészeti adottságokra szabott programmal, az óbudai kisvendéglőkre, grinzingi borozókra hasonlító jelleggel. A revitalizáció után Öbuda-Ujlak a budai Vár - Óbuda (Fő tér) - Szentendre tengelyben vonzó idegenforalmi góc lehet, s mint ilyen a főváros egészének turisztikai hálózatában fontos szerepet játszhat. Az észak-budai gyógy-idegenforgalmi negyed is a budai Vár - Szentendre tengelyen helyezkedik el, némileg kapcsolódva Óbuda-Újlakhoz. E területen a hosszú távon, thető műemléki feladatok közé tartozik az egykori, klasszicista fogadók panzióvá való visszaalakítása. (II., Frankéi Leó u. 36., 46., 50-52. sz. épületek, melyek ma lakóházak.) Rendbehozatalukkal és vendégfogadó funkcióval a Lukács Császár fürdők környezetében rendkívül vonzó pihenési-, gyógyászati centrum alakulhat ki, melyet barlang-terápia egészíthet ki. A Franké! Leó út feletti dombos, illetve meredek vidékre - az építészeti természeti környezet érdekében nem kívánkozik beépítés. izr 113