MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/108

3.3.2 A meglevő lakóterületeken, a kialakult beépítés intenzitásához alkalmazkodva, az övezeti előírások adta lehetőségeket figyelembe véve, a lakóterületek tartalékait is számba vettük. A tartalékok kihasználásának mértékét az igényeken túl a helyi lehetőségek, az ökológiai szempontok, a közműhálózat reális fejlesztési lehetőségei, a tömegközlekedési kapcsolatok, az alapfokú ellátás tartalékai, és a lakóhely-munkahely kapcsolatok összefüggései határozzák meg számunkra. Számításainkat a közelmúltban módosult BVSZ új előírásain alapuló sűrűségi mutatók szerint végeztük, és az abból adódó építési lehetőségek kihasználását alapos mérlegelés után irányoztuk elő. (Budapesti lakóterületek sűrűségi és ellátási mutatói 1987-2001 c. BVTV tanulmány) A lakóterületek tervalapja ábrázolja a meglevő és megmaradó, valamint az általános rendezési programban tervezett lakásépítés területeit. — intenzív városias — laza városias — családiházas beépítésű kategóriáknak megfelelően. A területekhez rendelt lakásszámok előirányzatként értelmezendők. A végleges, ténylegesen építhető lakások száma csak a területekre vonatkozó részletes vizsgálatok után rögzíthetők. (Lásd 3.3.2-2 táblázatot is.) A 2005-ig tartó tervidőszak alatt Budapest lakóterületeinek összessége csak kis mértékben a feltétlen szükséges keretek között növekszik. A programban kidolgozott építési lehetőségek közül az intenzív tömör városias, lakótelepszerű beépítés aránya csökken. A korábbi, már részleteiben kidolgozott és előkészített területeken folytatódik a beépítés. Ezek egyrészt üres, másrészt jelenleg mezőgazdasági művelésű területek igénybevételével valósulnak meg. A külső lakótelepi jellegű városépítés a mennyiségi lakásigények kielégítése után várhatóan 1990—95-ig lényegében csökken és átadja helyét egy területi értelemben is minőségi típusú városfejlesztésnek, azaz, a meglevő és avutó intenzív lakóterületek átépítésének, illetve fellazításának (Erzsébetváros, Ferencváros). A tervezett új intenzív lakóterületek a rendezési tervekben meghatározott mértékben laza beépítésű területegységeket is tartalmaznak. Ezek révén csökken a nagy beépítési sűrűségű új lakóterületek eddigi növekedési aránya, az új lakóterületek a már meglevő, kialakult lakóterületek folytatásaként, azzal összefüggő infrastruktúrára épülve, kerültek kijelölésre. (Mocsáros dűlő, Káposztásmegyer, Dél-Csepel, Dél-Pest.) A nagyobb intenzitású lakóterületek telepítésénél döntő szempont volt a közlekedési tengelyek (Metró, gyorsvasút) mentén történő koncentrálás, valamint az a törekvés, hogy a tömör városias beépítésű lakóterületek ne képezzenek zárt gyűrűt Budapest peremén és ne akadályozzák a város átszellőzését elősegítő zöld ékek kialakítását. Az új lakótelepek kijelölésénél; ill. a részletes tervek készítésénél fokozottan figyelembe vettük a környezetvédelmi szempontokat. Ennek eredményeként például a Mocsáros dűlő területén védelemre érdemes zöldterületi elemek megóvásra kerülnek. 92 Az intenzívebb beépítésű területek kijelölésénél további alapvető szempontot jelentett a közművek és a már említett közlekedési lehetőségek biztosítása, valamint a jó állagú, személyi tulajdonban levő családiházas területek beillesztése a kialakuló új beépítés rendszerébe. A tömör városias beépítésű lakóterületek közül a hagyományos intenzív, zártsorú beépítésű területek (belső városrészek, Ferencváros, Józsefváros) lakássűrűsége kis mértékben csökken a várhatóan gyorsabb ütemű korszerűsítés miatt. Ezen lakóterületi kategória kiterjedése változatlan marad, de a lakások korszerűsítése és a beépítés fellazítása révén a lakókörnyezet gazdagodik. Ezeken a területeken nagy értékű építészeti, várostörténeti és városképi értékek halmozódtak fel. A korszerűsítés során ezeknek az értékeknek a megőrzéséről gondoskodni kell. A laza városias, társasházas és családiházas beépítésű területek építésénél a magánerőt mint fokozottabb lehetőséget kell igénybe venni. Ez utóbbiak számára központi erőből, az infrastruktúra teljes kiépítését kell elősegíteni. A laza városias beépítésű területek közül, a vegyes, általában zártsorú, helyenként üzemi területekkel vegyes városrészek egy részét a lakó és üzemi területek szétválasztásával korszerűsíteni kell. Az ilyen üzemi területek korszerűsítése során a környezetet nem zavaró, szolgáltató és lakossági igényeket kielégítő ipari tevékenységek telepítését kell támogatni. Ezen akciók keretében, helyenként a zöldterületek számottevő növelése is szükségessé válik. A társasházas beépítésű lakóterületek növekedését nem tervezzük. A budai hegyvidék területein a beépítési sűrűség további növelése nem engedhető meg. A pesti oldalon a csatornázás fejlesztése után viszonylag kisebb területeken új társasházas, de inkább generációs lakásokat tartalmazó zártsorú városias lakóterületek kialakítását irányoztuk elő. A városközpontok elavult, történeti értéket nem képviselő régi családiházas területeinek laza városias átépítését tervezzük. Ez általában a zártsorú beépítésű, a kialakult telekosztást is megőrző átépítést, korszerűsítést jelent. A laza, városias lakóterületek kiterjedését a felsoroltakon túl növelik az új lakótelepek laza beépítésű területegységei. Ez a növekedés kedvező mértékben változtatja meg a lakóterületek sűrűségi arányait az intenzív tömör városias lakóterületek rovására. A családiházas beépítésű lakóterületek aránya az új telekelosztások, valamint a zártkerti területek átminősítése miatt tovább növekszik. Ezek az átminősítésre és infrastruktúrára kiépítésre váró területek jelentik az új lakásépítési igényeknek legjobban megfelelő területeket. A rendezési program a még megmaradó zártkerti területeket, mint távlati potenciálisan kínálkozó lakásépítési területként, veszi figyelembe. A főváros területén meglevő, és a lakóterületek jelentős részét képező, családi-házas övezetekben a lakássűrűség növekedése, az avult épületek átépítésével, az épületek bővítésével (emeletráépítés, tetőtérbeépítés) illetőleg az üres telkek beépítésével, továbbfolytatódik. A meglevő családiházas területeken, ahol nagyobb összefüggő még be nem épült területek állnak rendelkezésre, vagy a régi családiházas területhez a program szerint új beépíthető terület kapcsolódik, korszerű, intenzívebb beépítést biztosító építészeti megoldásokat kell keresni. (Csoportházas, láncházas, beépítési módok.)