MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/106

3.2 1980 - 1985 között csökkent a lakosság száma a város központi fekvésű valamennyi kerületében, összességében 24%-kal (61,8 ezer fővel) és a pesti oldal átmeneti fekvésű kerületeiben 3%-kal (12,4 ezer fővel). Nőtt a népesség száma a budai kerületekben 5,5%-kal (30 ezer fővel) és a pesti peremkerületekben 9,3%-kal (61 ezer fővel). 1986 - 2000 között a központi fekvésű kerületek népességszámának további 17%-os (66,5 ezer fős) csökkenése várható, ez alacsonyabb mértékű, mint az elmúlt időszakban volt. Ennek a mérséklődésnek előfeltétele, hogy e városrészek rehabilitációs korszerűsítése a megfogalmazott elgondolások szerint bekövetkezzék, vagyis ezeken a területeken az egyik legfontosabb városépítési célnak a lakófunkció erősítését kell tekinteni. A budai kerületek lakosságszámának 3,5%-os (20 ezer fős) csökkenése varnató, mivel a lakóterületek beépítése számottevően már nem növelhető, és a jelenlegi magas laksűrűségű (III. és XI. kerület lakótelepi beépítésű) területein a lakosság száma feltehetően mérséklődni fog. A pesti oldal átmeneti fekvésű kerületeiben is 8%-os (31 ezer fős) népességcsökkenés vehető számításba, döntően a X. kerületi lakótelepek laksűrűségének csökkenése következtében. A lakónépesség számának növekedése a tervidőszak végéig csupán a pesti peremkerületekben várható. Itt ugyanis lakásépítés céljából még rendelkezésre állnak szabad területek. Összességében 6%-os (43 ezer fős) népességszám növekedéssel lehet számolni, elsősorban a Káposztásmegyeren tervezett lakásépítkezések miatt. A BUDAPESTI LAKÓNÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 3.2-4táblázat KERÜLETENKÉNT 1000 fő KERÜLET LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA VÁLTOZÁSA %-a 1980 1986 2001 1980-1985 1986 I. 41,1 35,5 32,0 -13,6 -9,9 II. 107,4 109,7 112,0 + 2,1 + 2,1 III. 122,4 149,2 145,0 + 21,9 + 2,8 IV. 82,5 94,9 123,6 + 15,0 + 30,2 V. 50,1 43,5 36,0 -13,2 -17,2 VI. 71,2 62,3 47,0 -12,5 -24,6 VII. 92,3 79,1 64,0 -14,3 -19,1 VIII. 110,5 91,7 78,0 -17,0 -14,9 IX. 90,1 81,4 70,0 - 9,7 -14,0 X. 104,7 102,6 77,0 - 2,0 -25,0 XI. 179,0 174,2 163,0 - 2,7 - 6,4 XII. 83,4 82,7 72,0 - 0,8 -12,9 XIII. 135,9 142,7 134,0 + 5,0 - 6,1 XIV. 168,0 150,9 154,0 -10,2 + 2,1 XV. 112,8 98,6 92,0 -12,6 - 6,7 XVI. 72,8 69,5 74,0 - 4,5 + 6,5 XVII. 56,3 78,7 80,0 + 39,8 + 1,7 XVIII. 90,6 102,7 109,0 + 13,4 + 6,1 XIX. 58,7 81,5 68,0 + 38,8 -16,6 XX. 102,0 98,1 107,5 - 3,8 + 9,6 XXI. 76,7 89,3 102,5 + 16,4 + 14,8 XXII. 50,8 57,2 61,0 + 12,5 + 6,6 Összesen: 2059,3 2076,0 2001,6 + 0,8 - 3,6 90 Az egyes kerületek 1986—2000 közötti népességszám alakulása a következő feltételezésekkel magyarázható: Az I. kerület lakosságszáma tovább csökken, mértéke azonban alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években, mert a lakásállomány növelésére van némi lehetőség, ugyanakkor a jó minőségű lakásállomány is megfelelő megtartó erőt jelent. A II. kerület-ben a lakónépesség száma tovább emelkedik. Egyrészt lakásépítés céljára alkalmas szabad területek — bár csökkenő mértékben, de — rendelkezésre állnak, különösen Pesthidegkúton, másrészt a növekedés irányába hat, hogy egyes kerületrészeknek a lakásváltoztatási törekvésekben kiemelt szerepe van. A III. kerület lakosságszáma a tervezett lakásépítkezések ellenére kismértékben csökkeni fog. A már megépült lakótelepeken ugyanis a jelenlegi igen magas laksűrűség feltehetően mérséklődik. A IV. kerület igen jelentős lakosságszám emelkedését a káposztásmegyeri lakótelep felépülése okozza. A belső pesti városrészekben (V — IX. kerületek) a lakosság rendkívüli mértékben elöregedett. E kerületekben a magas halálozási arány és a lakásállomány kismértékű csökkenése okozza a lakónépesség számának további csökkenését. A X. kerület-ben a lakásállomány növekedésének tartalékai gyakorlatilag kimerültek. Az utóbbi időben beépült területeken a laksűrűség igen magas. A kerület várható jelentős népességszám csökkenése mindennek következménye. A XI. kerület-ben az eddigi tendenciának megfelelő csökkenés várható a népességszámban. A XII. kerület nagyobb mértékű népességcsökkenését a lakásépítési lehetőségek kimerülése, és a kerület tömör beépítésű területein élő lakosságának elöregedése miatti magas halálozások okozzák. A XIII. kerület népességszám csökkenése részint az utóbbi időben beépült területek laksűrűségének várható mérséklődése, részint a kerület belvároshoz csatlakozó sűrű beépítésű területein várható demográfiai folyamatok következménye. A XIV. kerület még rendelkezik lakásépítkezéshez megfelelő szabad területekkel, ezért a népességszám kismértékű növekedése várható. A XV. kerület-ben az elmúlt évekre jellemző népességcsökkenés mértékét, ami döntően a lakótelepek laksűrűség csökkenésének következménye, kissé mérséklik a várható lakásépítkezések. A XVI, XVII, XVIII. kerületek-ben van lehetőség a lakásállomány növelésére, így a népesség száma is feltehetően növekedni fog. A XIX. kerület-ben jelentős népességszám csökkenés várható, mivel szervezett lakásépítkezéssel az elkövetkező években már nem lehet számolni. A XX. és XXI. kerület népességnövekedésének oka a Szentlőrinci úti, illetve Dél-Csepeli lakóterületek beépítése. A XXII. kerület-ben folytatódik a lakosságszám növekedés, bár mértéke alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években.