MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-06 773. öe. - 1988_VB 773/39

19 - A kislétszámú alapszervezetek fő jellemzője, hogy itt ténylegesen az egész tagság bevonásával vitatnak meg és döntenek el kérdéseket. Az alapszervezet létszáma meghatározza a belső munkamegosztást. Jelenleg egyes körzeti alapszervezetek létszáma - a felmentetteket is figyelembevéve - túlzottan magas. - A pedagógus és lakóterületi alapszervezetekre jellemző, hogy a nyári időszakban nem tartanak taggyűlést. Viszont tapasztalható ez a tendencia ma már más jellegű alapszervezetekre is. Figyelmeztető, hogy kezd kialakulni egy hallgatólagosan elfogadott 2-3 hónapos "holtszezon" és olyan területekre is kiterjed, amely nem indokolt, nem elfogadható. A lakóterületi pártszervezetekre jellemző, hogy egyéb pártfórumokat, pl. politikai tájékoztatót, vitakört, ünnepségeket, taggyűlésként könyvelnek el. - Az alapszervezetek 8,6 %-a nem a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően tartja taggyűléseit, mely arány magas és semmilyen indokkal nem fogadható el. Igen figyelmeztető, hogy az itt dolgozó párttagok e helyzettel elégedettek, hiszen csak 27,5 %-uk igényelné gyakrabban, 69,4 %-uk ezt megfelelőnek tartja, míg 1,2 %-uk még ennél is ritkábban tartana taggyűlést. Ilyen területeken feltételezhető, hogy alapvető gondok vannak az alapszervezeti munkában, amelyre az irányító pártszervek figyelmét és felelősségét is fel kell hívni. - Érdekes a pártalapszervezeti titkárok válaszainak elemzése, hiszen gyakrabban csak 3,8 %-uk, ritkábban viszont 9,6 %-uk tartana taggyűlést, amely mögött az ezzel kapcsolatos munka húzódik meg és kiemeli a tisztségviselők szerepét is. A táblázat adatainak elemzéséből kiderül, hogy jobban kellene foglalkoznunk a taggyűlések helyével, szerepével, feladatával. Az alapvető rend mellett vannak rossz irányú tendenciák. Az alapszervezetek nem élnek megfelelően az önállóságukkal, jelentős a megszokottsághoz 33