MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/98

3.1.2 TERÜLETSZERKEZET Budapest területszerkezeti vázát a lakóterületek jellemző elemei a központok rendszere, és az intézmények térbeli elosztása adja, melynek szervezője a közlekedési hálózat és annak csomópontjai. Ezek szerint a főváros központi városközpontból és olyan szektorokból szerveződik össze, amelyek legyező alakban fogják közre a városmagot és egyre szélesedő körcikkeket alkotnak. A szektorokban a központi helyeken intézménysűrűsödések alakulnak ki, melyek a város életében betöltött funkciójuk szerint: — városrészközpontok (mellékközpontok) — középfokú központok (településcsoportközpont) — helyi (kerületi-központ) központok lehetnek. Budapest területszerkezetét a hosszútávú fejlesztési koncepció értelmében a decentralizálás irányában kell továbbfejleszteni. Ez a központok sűrűbb rendszerének kialakításával és a funkciómegosztás növelésé vei oldható meg. — Budapest városközpontja, amely egyben az agglomeráció főközpontja is, igen szűk területen az V. kerületben és a Várnegyedben sűrűsödik. A rendezési program a városközpont területét a nagykőrúton belüli városrészekben, továbbá „csápszerűen" a főútvonalak (Kiskörút, Nagykörút, Rákóczi út, Népköztársaság útja, Üllői út, Mártírok útja Bartók Béla út) mentén fejleszti tovább. A főközpont területén, mivel azt erőteljesen átszövik lakófunkciók is, a jelenleginél lényegesen nagyobb intézményi koncentráció kialakítása már nem indokolt. A belső városrészek rehabilitációja során figyelmet kell fordítani az intézmények különösen a középfokúak — területileg arányos és az igényekhez alkalmazkodó telepítésére, a meglévők bővítésére. Az avulás miatt esetleges bontásra kerülő közintézmények területét távlatban is ilyen célra kell fenntartani. Összefoglal Budapest területszerkezetének alapvető, gyökeres változására, átstrukturálódására az ezredfordulóig nem lehet számítani. Várhatóan a jelenlegi szerkezet fog tovább fejlődni. A főváros területszerkezetében lényeges funkcionális változást a belső városrészek rehabilitációja és a belső városrészekből ipari és raktározási funkciók kitelepítése fog okozni. A funkcionális kapcsolatok — a közlekedési hálózat kör, illetve harántirányú elemeinek fejlődésével összhangban — egyre nagyobb területre terjednek ki, és egyre gazdagabbá válnak, ugyanakkor az utazási távolság és az utazási idő csökken. Tekintettel arra, hogy a népesedési helyzet jelentős területi fejlesztést nem tesz szükségessé, az életkörülmények az életminőség fejlesztését általában a minőségi elemek előtérbe kerülését kell szorgalmazni. A központrendszer kiépítésével javítani kell az intézményi infrastruktúra teljesítőképességét. 3.1.3 JAVASOLT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK Jegyzék I. kerület 1. Krisztinavárosi rehabilitáció 200 lakás 2. Közparkból Gellérthegyi medencebővítés II. kerület 3.1.2-3.1.3 1. Jelenleg üres területen 16 tt. általános iskola épül 2. Jelenleg üres területen külügyminisztérium épül 3. Óbuda-Újlak területén 130 lakás, kis szálloda, irodaház épül 4. 35-ös övezetben tanuszoda épül 5. Jelenleg üres területen kiránduló-központ és esetleg camping épül 6. Jelenleg zöldterületen sport centrum épül 7. Jelenleg üres- és sport területen sport-központ épül 8. Családiházas terület 100 lakás 9. családiházas terület 100 lakás 10. családiházas terület 800 lakás 11. családiházas terület 300 lakás 12. családiházas terület 150 lakás 13. családiházas terület 317 lakás 14. családiházas terület 500 lakás 15. családiházas terület 500 lakás 16. Erdőterületből ivóvíztározó medence 17. Közparkból vízműterület bővítés 18. Tömör városias beépítésből szennyvízátemelő telep bővítés A kerület területén elszórtan 5000 lakás épül a jelenlegi övezetnek megfelelően. III. kerület 1. Zöldterületből zártkert (81 öv) 2. Laza városias beép.ből intézményterület (34 öv.) 3*. Iparterületből zöldbeágyazott intézményterület (35 öv.) 4. Bányaterületből zöldbeágyazott intézményterület (35 öv.) 5. Családiházas beép.ből laza, városias beépítés (04 öv.) 6. Családiházas beép.-ből laza városias beépítés (04 öv.) 7. Mocsáros dűlő 3500 lakás 8. Zártkertből, családiházas és laza városias beépítés (04 öv.) 560 lakás. 9. Aranyhegy zártkertből családiházas beép. (o 6. öv) 1500 lakás 10. Zártkertből és mezőgazdasági területből családiházas beépítésű (05 öv) 11. Vegyes rendeltetésű területből közlekedési terület (62 öv) 12. Póku. 1890 lakás 13. Bogdáni út 500 lakás 14. Szépvölgyi út Lajos u. 500 lakás 15. Családiházas terület 120 iakás 16. Mezőgazdasági területből sportterület 17. Erdőterületből lakóterületi park 18. Üres területből lakóterületi park 19. Ipar-közpark és erdőterületből városi parkterület 20. Iparterületből sportterület 21. Zártkertből vízműterület IV. kerület 1. Üres területből erdőterület 2. Üres területből erdőterület 3. Üres területből családiházas terület 4. Iparterületből közlekedési terület 5. Mezőgazdasági területből, erdőterület 79