MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/90

2.15 A legrosszabb minősítési érték (5) azoknál a környezeti egységeknél fordul elő, ahol a magas levegőszennyezettség és zajártalom mellett az épített környezet minősége is kiugróan rossz (zsúfoltság, továbbá korszerűtlen, leromlott lakásállomány stb.), ide tartozik a VI. és VII. kerület néhány körzete. A többi belsőpesti városrész, valamint a XI. ker. központi része a 3 és 4-es kategóriába került. A legfontosabb, megoldásra váró környezeti problémák a levegő, zaj, és az épített környezet összefüggéseiben jelentkeznek. 2. típus — Tömör városias, tömbös beépítésű lakótelepek. A vizsgálat egyértelműen alátámasztja, hogy a legrosszabb helyzetben az iparterületekkel szomszédos és a fővárosból kivezető főútvonalak mentén elhelyezkedő lakótelepek vannak. Ezek a területek a magas levegőszennyezettség és zajártalom miatt az 5, vagy a 4 kategóriába kerültek. Ezeken kívül 5-ös minősítésű a Kőbánya-Újhegyi lakóterület is, elsősorban a Ferihegyi Repülőtér zajártalma, valamint a kedvezőtlen beépítettségi mutatók miatt. Az épített környezet minősége egyes helyeken — ahol vagy a levegőminőség, vagy a zajhelyzet már eleve rossz — még jobban lerontja a terület környezetminőségét (pl. József Attila lakótelep). A környezetminőség tekintetében viszonylag jobb kategóriába általában azok az újabb lakótelepek kerültek, melyek a főváros külső övezeteiben helyezkednek el és a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetettek. A legfontosabb, megoldásra váró problémák a levegőminőség és zajártalom összefüggéseiben jelentkeznek. 3. típus — laza városias, részben iparral vegyes beépítésű területek. Ez a területtípus nagyobbrészt az átmeneti övezetben lévő laza, városias, de iparral vegyes beépítésű területeket, valamint helyenként városrészközpontok körül kialakult kisvárosias jellegű területeket foglalja magába. A lakóterületek és a környezetszennyező ipari övezetek keveredése következtében szembetűenően magas a rosszabb minősítésű körzetek száma, több mint 20%-a az 5-ös kategóriába tartozó. Ezeken a területeken a környezet szinte valamennyi eleme és tényezője az átlagosnál rosszabb értéket mutat. Viszonylag jobb minősítést kaptak azok a 3. típusú területek, melyek iparral nem keverednek, vagy kevésbé vegyes beépítésűek, s az épített környezet minősége az átlagosnál jobb (a II., III., XI., XIV. kerületben, illetve a város külső övezetében lévő egyes körzetek. A többi környezeti egység 3 minősítésű. A legfontosabb megoldásra váró környezeti problémák a levegő, élővilág és táj, zaj és épített környezet összefüggéseiben mutathatók ki. 4. típus — laza városias, szabadonálló beépítésű lakóterületek A minősítés során viszonylag rosszabb (4 és 5) kategóriába a pesti központi városrészekhez kapcsolódó területek kerültek, ahol a levegőszennyezettség és zajártalom hatása még számottevő, s ugyanakkor itt az épített környezet minősége is kifogásolható, elsősorban a beépítés jellegéhez képest zsúfolt környezet miatt (VI., VII., XIV. ker.). A legjobb (1) minősítésűek a H. ker. és VI. ker. külső társasházas területei; a többi környezeti egység a jó (2) és közepes (3) kategória közt egyenlő arányban oszlik meg. A legfontosabb, megoldásra váró problémák a levegőminőség, zajáratlom, és épített környezet összefüggéseiben jelentkeznek. 68 5. típus — családiházas beépítésű területek A családiházas területek minősítése azt mutatja, hogy a környezetminőségen belül az épített környezet minősége szinte alig mondható jónak, a környezeti egységek kb. 80%-ánál egyaránt közepes értékű. Ez lényegében tükrözi a területtípuson fellépő környezeti problémák általánosságát (csatorna- és burkolt utak hiánya, korszerűtlen lakások magas %-a stb.). Ennek alapján a viszonylag rosszabb (4 és 5) kategóriába általában azok a környezeti egységek kerültek, melyeken az átlagosnál rosszabb minőségű épített környezet mellett kiugróan magas a zajártalom, emellett iparterület közelségében találhatók (zaj mellett nagymértékű levegő- és talajszennyezettség), vagy esetenként a hulladékártalmatlanítás jelent problémát. Ide tartoznak a IV., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. kerület egyes körzetei. Környezetminőség szempontjából legjobb kategóriába kerültek a budai oldal hegyvidéki területei, a II. ker. nagyobb részén és a XI., XII. kerületben lévő körzetek, a pesti oldalon a XVI., XVII., XVIII. kerület egy-egy körzete. A többi területen (a környezeti egységek kb. 60%-ánál) a környezetminőség jó (2) és átlagos, közepes (3). A legfontosabb, megoldásra váró környezeti problémák: föld, levegő, hulladék és zaj összefüggéseiben mutathatók ki. 6. típus — Dunamenti és hegyvidéki üdülőterületek, budai oldal zártkertes övezetei A dunamenti üdülőterületek vízminősége nagyfokú bakteriológiai és kémiai szennyezettsége miatt mindenhol problémát jelent (fürdésre alkalmatlan). Ennek és az épített környezet minőségének a hatására rossz (4 és 5) kategóriába került a Római-part és Nagytétény vízparti körzete és viszonylag jó (2) kategóriába — az egyéb tényezők hatására — a Csepel szigeti körzet. A hegyvidéki üdülőterületek között legrosszabb helyzetű, de egyébként átlagos (3) kategóriába került (a III. ker. Aranyhegy—Urömhegyi terület (elsősorban a csúszásveszély és eróziós károsodás miatt) és legjobb a XI. ker. Spanyol-rét (1). A legfontosabb megoldásra váró problémák a föld, víz és épített környezet összefüggéseiben mutathatók ki. 7. típus — közparkok, üdülőerdők, zöldfelület jelleggel beépített területek. Azok a jelentős zöldterületek, közparkok, pl. (Városliget), melyek a város szennyezett levegőjű és zajos térségeiben helyezkednek el, tehát nagymértékben veszélyeztetettek, vagy területükön környezetszennyező ipar is található (pl. Óbudai-sziget) a viszonylag legrosszabb, (5) kategóriába kerültek; és magas a rossz (4) minősítésű körzetek száma is (a kettő együttesen a körzetek 50%-át teszi ki). Egyes területeken a környezetminőséget az élővilág és táj egyes mutatói negatív irányba befolyásolják (pl. területen lévő aránylag magas népesség és lakásszám miatt.) A jobb minősítésű (1 és 2) körzetek aránya magas és közel egyenlő arányban oszlik meg, de esetenként ezeknél is előfordul valamelyik környezeti elem minőségével kapcsolatban probléma. A legfontosabb, megoldásra váró probléma a föld, víz, levegő, élővilág és táj, valamint a hulladékártalmatlanítás összefüggéseiben mutatható ki. 8. típus — nagyüzemi mezőgazdasági termelő terület és a pesti oldal zártkertjei. A környezet minősítése alapján megállapítható, hogy a környezeti egységek közel 50%-a került rosszabb (4-5) kategóriába, s ezek azok a területek, melyek általában iparterülettel határosak (pl. a IV., XXI., XXII. kerületben). Itt a levegő- és talajszennyezettség mértéke is viszonylag magas. Egyéb helyeken a vízminőség, vagy