MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/83

2.12.3 energiaellátás, részben már elhatározott, jövőben épülő rendszerei pedig inkább a mai főelosztóhálózati ívekkel, gyűrűkkel párhuzamosan, távolabbra, az extenzív agglomerációs térségbe kerülnek. A nagyobb távlatban épülő hálózatok (400 kV, földgáz) és az energiatermelő bázisok (hő- és villamosenergia) helyét pedig még tágabb városgyűrűbe telepítve tervezik (erőművek, alállomások) A vázolt országos energiarendszer elemei; a bázisok és hálózataik fejlődésükben és területi kiterjeszkedésükkel jól követik a térség növekvő együttélő fogyasztóhelyeinek igényeit, egyre biztonságosabb energiaellátási módját. Villamosenergia-ellátás helyzete Budapest villamosenergia-fogyasztása az országos fogyasztás egyötöde. A budapesti fogyasztás felét a termelő ágazatok használták fel. A fővárost több mint 80%-ban az országos alaphálózat, kismértékben a budapesti erőművek látják el villamosenergiával. Táppontok: Dunamenti Hőerőmű, az albertfalvai, soroksári, zuglói, gödi tr. állomások (2.12-1 ábra). Az alaphálózatból átvett villamosenergiát a 400 kV-os, a 220 kV-os, illetve kisebb hányadban a főoelosztóhálózat szállítja a nagyterhelésű súlypontokba. A középfeszültségű elosztóhálózatot húsz 120 kV/középfeszültségű alállomás és nyolc erőmű táplálja. Az állomásokat betápláló 120 kV-os vezeték hossza 176 km, ebből kábel 62 km. Az elmúlt másfél évtizedben kilenc új 120 kV/középfeszültségű alállomás létesült. A főváros csúcsterhelése 1980-ban 1080 MW, 1985-ben 1290 MW volt, az energiafelhasználás 1980-ban 5830 GWh, 1985-ben 6250 GWh volt. Az alaphálózatból, illetve hőerőművekből átvett villamosenergiát a 120 kV-os főelosztóhálózat szállítja a terhelési súlypontokba. A középfeszültségű elosztóhálózat az agglomerációban és Budapest külső területein egységes, összefüggő rendszert alkotó 20 kV-os szabadvezeték-hálózat, a főváros belső területein 10 kv-os kábelhálózat. Földgázenergia-ellátás helyzete Az elmúlt évtizedben a főváros gázfelhasználása több mint kétszeresére, ezen belül a földgázfelhasználás aránya 48%-ra növekedett. Az évi összes gázfogyasztás 1812 millió Nm

3 földgáz és 377 millió Nm

3 városi gáz. A városi gázról földgázfogyasztásra történő átállás 1971 óta van folyamatban. A földgázátállítás üteme az utóbbi 4—5 évben felgyorsult, évente 30—40 ezer fogyasztóhely átállításával előreláthatólag az átállítás 1988-ban befejeződik, így valósul meg a fővárosban az egységes vezetékes földgázszolgáltatás. A meglévő körvezetékről 13 gázátáadóállomás táplálja a nagyközépnyomású hálózatot, amely nyomásszabályozókon és elosztóhálózaton keresztül juttatja el a gázenergiát a fogyasztókhoz. A városi gázfűtésű lakások száma 1970—84 között 76 ezerről 122 ezerre, a földgázfűtésű lakások száma 2,8 ezerről 166 ezerre növekedett. Az agglomeráció gázellátásának bázisa a főváros körül az elmúlt 25 esztendőben kiépült nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer (2 12-1 ábra), melynek fő betáplálási pontjai: — vecsési csomópont, — alagi csomópont, — szentendrei csomópont, — Budafok-kereszthegyi csomópont. Az energiafelhasználás korszerűsítése és újabb gázigények következtében szükségessé vált a Budapest II. körvezeték fokozatos kiépítése. Ez eddig a Zsámbok—Vecsés— Ercsi, illetve a Zsámbok—Alag—Szentendre vonalon valósult meg. 62 2.12.3.3 Távhőellátás A távhőenergiát öt hőerőmű és számos fűtőmű szolgáltatja. A Budapesti Hőerőmű Vállalat, a Csepel Művek Szolgáltató Vállalata, a Fővárosi Távfűtő Művek termelői, szolgáltatói együttműködésén túlmenően 26 ipari távhőellátási rendszer működik Budapesten. Ezek mellett a kerületi IKV Vállalatok tizenhat kis távfűtési körzetet látnak el. A fűtőművek többsége földgáz tüzelésű. A hőeilátó rendszerek üzembiztonságának és teljesítő képességének fokozására kooperációs vezetékek épülnek az egyes hőbázisok között. A távfűtéssel ellátott lakások száma 1970-1980 között jelentősen; 50 ezerről 164 ezerre, a távvezetékek hossza 130 km-ről 323 km-re nőtt. Nem vezetékes energiahordozók SZILÁRD TÜZELŐANYAG Budapest szilárd tüzelőanyag igényét részben a hazai bányák termeléséből, részben importból elégítik ki. Az import útján beérkező tüzelőanyagok elsősorban minőségi tüzelőt jelentenek. A nagyobb fogyasztók, ipari vállalatok közvetlen szállítás útján jutnak tüzelőhöz, a kis- és középfogyasztó közületek és a lakosság a belkereskedelem közvetítésével a TÜZÉP telepi és bolthálózatán keresztül. TÜZELŐOLAJ ÉS FŰTŐOLAJ A háztartási tüzelőolaj értékesítése a következő formákban történik — kutas értékesítés, — kisker fiók értékesítés, — kannás házhozszállítás, — tankautós házhoszállítás. A háztartási tüzelőolaj értékesítését az ÁFOR és a budapsti TÜZÉP vállalatok végzik. Hőellátás napenergia hasznosításával Hazai klimatikus viszonyainkat figyelembe véve már nálunk is elkezdődött a vízmelegítést és a fűtést-hűtést megoldó szoláris technika alkalmazása, ill a berendezések gyártása. A berendezések magas költségei miatt ezek alkalmazása az egyedi lehetőségek vizsgálati stádiumában vannak. A komplex energiaellátás területrendezési vonzatai Az energiaellátás szempontjából eltérő térségek legjellemzőbb mutatóit az OÉSZ által megszabott alapvető közművesítési követelményen, — azaz a villamosvilágítási ellátás globális teljesülésén — túlmenően, a lakosság hőel látási igényeinek (fűtési melegvíz előállítási célú) megoldásmódja, korszerűsége adja, azaz a vezetékes hőellátás (villamos, városi gáz, földgáz, távhő) mennyisége, aránya és minősége. A vezetékes hőellátás mennyiségi és minőségi területi megkülönböztetését a korszerű, vezetékes fűtési energia-ellátás mértékét a 2 12-4 táblázat mutatja be. A főváros korszerű hőellátásának magas hányada nemcsak országos, hanem közép-európai szinten is „átlag feletti" színvonalúnak minősül. A tényleges lakásszámokra vetített komfortos lakások kerületenkénti megoszlását a 2. számú táblázat szemlélteti. A nyilvánvaló ellátási különbségek az állami és a magánerős építkezések aránya közötti különbségből, az államiakhoz rendelt, támogatott közművesítési színvonalkülönbségekből tevődnek össze, valamint a beépítési módhoz rendelhető hőel látások gazdaságossági feltételeinek különbségéből. A korszerű fűtéssel ellátott városrészek, körzetek területi megoszlása meglehetősen egyenlőtlen, általában átiapolatlan, vagy teljes fedésben jelentkeznek: a villamos hálózatokon felül a távfűtéssel és gázhálózattal jól ellátott területek.