MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/79
2.11.5 Budapesten a 20—30 °C-os karsztvizek a város É-i részén, területileg jól elkülönülten található, két csoportba sorolhatók: Langyos karsztvizek: É-i csoport: — Pünkösdfürdői kút — Tungsram strand kútja — Csillaghegyi Árpádfürdő — Árpád forrás II. — József kút — Szivattyús kút — Közkutas kút — Római fürdő l-VII. forrásfog (12 db) //. D-i csoport: — Óbuda, Árpádforrás — Lukács—Császár fürdő (központi rendszerből kap vizet) — Malomtó (Alagút és Boltív forrás) — Római forrás — Török forrás Hidegvizek: A budapesti fürdők hidegvíz igényüket nagyobbrészt közműhálózatból fedezik, részben önálló, saját termelésű talajvíz-, partiszűrésű, illetve rétegvíz készletet hasznosítanak. Talajvizet hasznosító kutakat üzemeltetnek: — Csepeli strand (2 db) — Széchenyi fürdő (10 db) Partiszűrésű vízbázissal rendelkeznek: — Elektromos SE sporttelep — Hajós Alfréd uszoda, Margitsziget — Pesterzsébeti Gyógyfürdő (részben talaj- és rétegvíz is) (2 db) Rétegvíz hasznosítás: — Cinkotai strand — Kispesti strand — Pestlőrinci strand — Rákoscsabai strand A talajvizes kutak nem védett vízadóréteget csapolnak meg (Csepel, Kispest, Széchenyi fürdők), vízminőségükre a környezeti szennyező források (csatorna infiltráció, csapadék beszivárgás stb.) hatnak. A termál kutak és források helyét a 15. sz. tervlap szerepeltetni. A fürdők vízellátása A fővárosi fürdők üzemeltetése karsztvíz eredetű hévízzel történik, részben langyos karsztvízzel, részben vezetékes.városi ivóvízzel. Továbbiakban csak a termál karsztvíz gazdálkodás kérdéseivel foglalkozunk. A fürdők üzemeltetéséhez — jelenleg és a jövőben is — rendelkezésre álló hévízmennyiség 30 m 3 /min. (43.270 m 3 /d) kitermelhető vízmennyiség, átlagosan 58 70—75%-át használják fel, elsősorban a fürdők vízellátására. Ezen vízmennyiség hőfoktartománya 21-74 °C között változik (langyos és hévízek). A főváros fürdőiből 36 db üzemel hévízzel. Az összes víztermelés 72%-a a FFI által üzemeltetett víznyerőhelyekről történik. Langyos és hévizet használ a FFI 21 db fürdőjéből 15 db. Ezek közül 9 db gyógyfürdőként üzemel. A Fürdőigazgatóság hévízkútjai saját fürdőiken kívül ellátják a Császár fürdőt, és a Hotel Termált, valamint 5 db uszodát (BVSC, Honvéd SE, Komjádi, Hajós Alfréd sportuszodákat és a Politikai Főiskolát). Jelenleg a fővárosban kb. 32 km hosszú hévíz távvezeték üzemel, amelynek segítségével a főváros különböző területrészein elhelyezkedő fürdők, egyéb fogyasztók melegvízzel elláthatók. A termálvíz hálózatot lásd 17. sz. tervlapon. A fürdők vendégforgalma Az FFI által üzemeltetett fővárosi közfürdők vendégforgalma az elmúlt évek átlagában 8,5 millió fő. Ebből a nemzetközi idegenforgalom — statisztikai becslések alapján — 1,0—1,5 millió fő, zömmel szocialista országokból érkezett vendégek, főleg szezonális időszakban. A közvetlen gyógy-idegenforgalomban és termálturizmusban érdekelt hat fürdő az alábbi: A fürdő neve: millió fő/év forgalom — Széchenyi gyógyfürdő 2,1 — Gellért gyógyfürdő 1,1 — Csillaghegyi strandfürdő 0,3 — Római strandfürdő 0,3 — Palatínus strandfürdő 0,7 — Szabadság (Dagály) uszoda 0,8 A jelenlegi helyzet értékelése A II. Világháborúban a főváros fürdői rendkívüli módon megrongálódtak. A felszabadulás után a szűk anyagi lehetőségek mellett a helyreállítások a minimális igények kielégítésének szintjéig történtek meg. Az elmúlt évtizedekben a fürdőkkel szemben támasztott, folyamatosan növekvő igényekkel a rekonstrukciók, a felújítások és korszerűsítések nem tudtak lépést tartani. Ezt mutatja különösen a történelmi gyógyfürdőkben bekövetkezett állagromlás, mely mind az épületállományra, mind a belsőgépészeti és technikai berendezésekre érvényes (Széchenyi, Rácz, Lukács). A műszaki állapotok súlyos helyzete mellett a fürdők rendeltetésszerű funkciójának betöltését (pihenés, üdülés, rekreáció) akadályozzák a befogadóképesség, zöldfelület, szabadterület vízfelület aránytalanságából eredő zsúfoltság, üzemeltetési problémák. A felszabadulás után épült új közfürdők, sport- és tanuszodák, valamint a szállodákkal együtt épülő fürdőrészlegek enyhítették a hiányokat. A főváros fürdőhálózatát elemezve feltűnő a peremkerületek ellátatlansága. Egészségügyi probléma, hogy a közfürdők többsége töltő-ürítő rendszerrel üzemeljek, hiányoznak a korszerű — és emellett víztakarékos üzemmódot biztosító vízforgató-szűrő berendezések, amelyek a fürdővíz minőségét javítanák.
