MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/66

A szentendrei hév-gyorsvasút, egy hosszabb szakaszból (Batthyányi tér—Szentendre), illetve egy betétrészből (Batthányi tér—Békásmegyer) áll. A követési idő a közös szakaszon csúcsidőszakban 4 perc, a hosszabb szakaszon pedig 8 perc. A Batthyány tér és Békásmegyer között a pályát, a biztosító berendezéseket és az utasforgalmi létesítményeket gyorsavasúti jellemzőkkel építették meg; a 3 perces vonatkövetés feltételei megvannak, de fokozott problémát jelentnek a közúti-szintbeni átjárók. A főváros területén 9,1 km, fővároson kívül 16,5 km hosszú gödöllői hév-vonalon a csúcsidei átlagos kihasználtság 70% körül van. A sok szintbeni útkereszteződés a vonalon is rontja forgalombiztonságot és hátrányosan befolyásolja a szállítóképességet. A vonalon a forgalom baljáratú, amely az utasforgalom és a keresztező közúti forgalom számára is balesetveszélyes. Az állomások peronjai keskenyek. A kétvágányú villamosított gödöllői fővonalból Cinkotán ágazik ki az egyvágányú villamosított csömöri szárnyvonal (3,1 km + 1,2 km). Az egyvágányú kialakítás, illetve a belső szakaszon a nagy forgalom miatt a szárnyvonal szállítóképessége nem növelhető. A ráckevei vonal két vágányú és teljes hosszban villamosítva van. A pályát felújították, elavult járműállományát kicserélték. A vonal fővárosi szakasza 10,8 km, a fővároson kívül 29,3 km hosszú. A vonal vágóhídi végállomása nem csatlakozik a gyorsvasúti hálózathoz. A csepeli /?év-vonala a Boráros tér—Szabad ki kötő között gyorsvasúti, egyébként közúti villamos jellegű, két vágányú villamosított pálya, amelyen a baleseti veszélyt az utóbbi időben létesített kerítés csak részben hárítja el. A belső, legterheltebb szakaszon a csúcsórai kihasználtság 62—70%-os. Ennél nagyobb szállítóképesség csak jelentős beruházással érhető el. Budapest közúti viallamosvasúti hálózatában fokozatosan megszüntették a szűk, keskeny utcákban vezető és kisforgalmú vonalakat. Az elmúlt másfél évtizedben korszerűsítették a villamosvasút teljes járműállományát és a hálózat nagyrészét is felújították. Új vonal épült a Határ úton az Üllői út és Gyáli út között, Újpalotán és a Róbert Károly körúton. A budapesti tömegközlekedési hálózat „hajszálereinek", az autóbusz- és trolibuszvonalaknak a fejlődését a hálózatnak az újabban beépült területekre történő kiterjesztése, a gyors és express-autóbuszjáratok kialakulása és a trolibuszhálózat mérsékelt ütemű továbbfejlesztése jellemezte. Néhány jelentősebb tömegközlekedési útszakasz: A Pest-budai Nagykörút legterheltebb szakasza a Margit-híd budai hídfője és a Honvéd utca között van. Itt az autóbuszok mintegy 60 mp-ként követik egymást, az 1,7 perces követési idejű 4-es és 6-os villamosok mellett. A budai oldal forgalma a Déli pályaudvar környezetében a legnagyobb. Az autóbuszok egyperces gyakorisága célszerűen tovább már nem növelhető. Mind a 61 -es villamos, mint a 12-es autóbusz együttes szállítóképességére szükség van. A belső Bartók Béla úton — bár rövid szakaszon — de 5 villamosviszonylat közlekedik, 1 perces közös követési idővel. A szállítóképesség bővítésére még átmenetileg sincs lehetőség, a napi kétirányú forgalom 205.800 utas. Rákóczi út—Kossuth Lajos utcában az autóbuszok külön autóbuszsávon irányonként 50 mp-es követési időközzel 8190 férőhelyet jelentenek csúcsórában. A férőhelykihasználás 80%. A szállítóképesség további növelésére semmi lehetőség nincs. Ez a budapesti közforgalmú tömegközlekedési hálózat legforgalmasabb szakasza, a kétirányú napi forgalom közel 334 ezer utas. A pesti Dunapart Jászai Mari tér és Közvágóhíd közötti szakaszán a 2-es villamos közlekedik. A csúcsórai kihasználtság 87%-os, tehát több mint az utasbiztonsági és kényelmi szempontból még megengedhető. 2.9.2 A Jászberényi út-Pesti út teljes hosszában a 61, 61, gy, 61 E, 62, 62 gy viszonylatok, egy-egy rövidebb szakaszán pedig a 68 és 168 jelzésű autóbuszok közlekednek. Az egyik legnagyobb forgalmú autóbuszvonalcsoport. A mértékadó szakaszon csúcsidőszakban óránként 75 autóbusz halad át, 48 mp-es követési idővel. A járművek csúcsidejű kihasználtsága átlagosan 80%. A Budafoki úton közlekedő gyors 3-as, 10-es, 10A, 110-es autóbuszviszonylatokkal a Hengermalom utcánál a 83-as is fonódik. A legterheltebb szakaszon, a Hengermalom utca—Építész utca között 85% körüli a kihasználtság. A BKV JÁRMŰTELEPEI: FAV ÉS METRÓ (3)HÉV (5): VILLAMOS (10)AUTÓBUSZ (6): + Mexikói út + Szentendre + Angyalföld + Récsei üzemegys. + Fehér út Cinkota Zugló Cinkotai üzemegys. + Kőér utca + Dunaharaszti + Baross Mező üzemegys. Ráckeve + Hungária + Kilián üzemegys. Csepel Száva + Fürst üzemegys. Ferencváros + Óbuda üzemegys. FOGASKEREKŰ (1): Budafok TROLIBUSZ (2): + Fogas Kelenföld + Pongrác út +Szépilona Damjanich u. Óbuda A korszerű, illetve megfelelő (vagy korszerűsítés alatt álló) járműtelepeket + jelöli. A KÖRNYÉKI ESTÁVOLSAGI AUTÓBUSZKÖZLEKEDES BUDAPESTI VÉGPONTJAI 2.9-3 táblázat AUTÓBUSZMEGLÉVŐ, MEGSZŰNŐ VÉGÁLLOMÁSOK MEGMARADÓ PÓTLANDÓ Központi Engels tér Volán Belső Népstadion Bulcsú utca (nagy) Széna tér Nagyvárad tér Kosztolányi D. tér Külső Újpesti Duna-híd Czabán Samu tér (kis) Cinkota Kőbánya—Kispest Rkeresztúr Ferihegyi út P.lőrinc, Béke tér Koltói Anna u. Soroksár, Hősök tere Nagytétény Bécsi út Koltói Anna u. Belső Moszkva tér BKV Móricz Zs. körtér Kosztoláni D. tér Külső Bökényföldi út Pest im re R.keresztúr, Ferihegyi út Nagytptény Hűvösvölgy Kamaraerdő Arpád-híd — Óbudai hídfő Az elmúlt 15 évben a Volán-busz — alkalmazkodva a fővárosi közlekedés megvalósult fejlesztéseihez — folyamatosan módosította a hálózatát. A Soroksári út, M3-as, M5-ös korszerűsítése, illetve megépítése után közvetlen 45