MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/62

A sportterületek alapvetően két kategóriára oszthatók: Kiemelt egyesületi sportterületek, melyek elsősorban a minőségi sport érdekeit szolgálják és kisegyesületi, vállalati, lakossági sportterületek, melyek célzottan a tömegsport és a népegészségügy érdekeit szolgálják. A lakossági sportolás bázisai még a lakóterületi és városi parkok sportolásra alkalmas területei, valamint a parkerdők. A budai oldal ellátottsága ebből a szempontból is kedvezőbb. Fasorok: a városi zöldfelületi rendszer vonalas létesítményei, melyeknek a városkép alakításában és a környezetminőséa javításában jelentős szerep jut. Adatait a FŐKERT fenntartási kimutatásai tartalmazzák. Budapesten összesen 554, 317 db útsorfa volt 1986. I. 1-én. Legkevesebb útsorfa az V., VI. és VII. kerületben van, legtöbb a XVIII. és XX. kerületben. A teljes famennyiség mintegy 3000 km egyoldalon fásított útszakaszt jelent. Megjegyzendő, hogy a fasorok fajtaösszetétele sok helyen kedvezőtlen, így a városi ártalmak fokozottan pusztítják azokat. További jelentős veszélyeztetést jelentenek az útkorszerűsítések, közműátépítések, műtárgyépítések és maga a géjárműforgalom. A pstrtttóst a pótlás sem mennyiségi, sem minőségi értelemben nem követi. A fasorokegy része fokozott jogi védelem alatt áll, a védett fasorokat a „B.V.SZ." tételesen.tartalmazza. Erdőterületek: a zöldfelületi rendszer legjelentősebb külterületi elemei az erdők. Szerepük a városklíma alakításában, a környezetminőség javításában és a pihenésiüdülési lehetőségek biztosításában pótolhatatlan. ERDŐTERÜLETEK (MÉM ERDŐRENDEZŐSÉGI 2.8-6 táblázat: SZOLGÁLAT 1986. I. 1-1 ADATAI ALAPJÁN KERÜLET HA II. 968,5 III. 420,4 IV. 105,5 IX. 45,0 X. 211,8 XI. 1003,0 XV. 214,7 XVI. 266,5 XVII. 646,7 XVIII. 485,8 XIX. 17,4 XX. 509,8 XXI. 12,9 XXII. 108,0 ÖSSZESEN: 5244,7 Mivel Budapest területe 52250,0 ha az erdősültség arány 10%-os, szemben a kedvezőnek tartott 20%-os aránnyal. Az egy lakosra jutó erdőmennyiség 25,1 m

2

. A közparkok, közkertek sportterületek, erdők együttes mennyisége 7733,7 ha lakosonként 38,67 m

2 Budapesten. Az erdőterületek megoszláa a Pilisi Parkerdőgazdaság adatai alapján a következő: Közjóléti- üdülőerdő: * 92,3% gazdasági erdő: 3,3% véderdő 3,7% egyéb erdőterület: 0,7% 2.8.1 Az üdülőerdők és gazdasági erdők aránya logikus és megfelelő, a véderdők aránya a szükségesnél kisebb. Elsősorban a nagy iparterületeket a lakóterületektől elválasztó erdősávok hiányoznak. A korábbi városrendezési elképzelésekben felvázolt véderdőterületeket nem alakították ki. (Csepel, Ferencváros, Kőbánya) Kedvezőtlen a pesti oldal erdeinek fafaj-összetétele üdülési szempontból. A telepített nyárasok, akácosok és fenyvesek mint üdülőerdők, értelemszerűen csökkent értékűek. A jobbparti őshonos tölgyesek, bükkösök és cseresek a szabadidő szabadban való eltöltéséhez kedvezőbb feltételeket biztosítanak. A parkerdők műszaki felszereltsége (sétautak, pihenők, esőbeállók, tűzrakóhelyek stb.) is színvonalasabb a budai oldalon. Mezőgazdasági területek (külterület) teljes mennyisége 9500 ha, a főváros terüleének 18,1%-a. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 2.8-7 táblázat KERÜLET HA II. 342,0 III. 251,6 IV. 309,6 X. 329,2 XI. 328,3 XIV. 1120,1 XVI. 891,4 XVII. 2037,9 XVIII. 263,3 XIX. 34,2 XX 2776,9 XXI. 138,2 XXII. 741,8 Budapest közigazgatási határain belül a mezőgazdasági termelési tevékenység alárendelt az ipari, kereskedelmi és egyéb ágazatok tevékenységéhez képest. Az itt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termőterületének általában csak kisebb, esetenként elhanyagolható része van Budapest területén belül. A földek termőhelyi értéke zömmel az országos átlag körül, vagy az alatt van. A mezőgazdasági tevékenység természetszerűleg a peremkerületek egy részében folyik, legjelentősebb az északkeletpesti, és délpesti térségekben. A budai oldalon a külterületek jelentős része nem mezőgazdasági hanem erdőgazdasági kezelésben van. A meliorálásra érdemes, fejleszthető mezőgazdasági területek Soroksár és Rákospalota térségében nyúlnak be kis mértékben a Főváros területében, (a GATE agroökopotenciái értékelése alapján). Egyéb növényzettel fedett területek: ide sorolható a jelentős zöldfelülettel rendelkező közintézmények, mert a főváros zöldfelületi rendszerének jelentős elemei a közforgalom elől elzárt, de értékes növényállománnyal is borított intézményterületek. Legjelentősebbek a következők: — Működő temetői — Lezárt és átalakítás alatt álló temetők — Kórházkertek — Egyéb intézmények (Fővárosi Állat és Növénykert ELTE Illés utcai botanikuskert)