MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/44

2. A VIZSGALATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 2.1 TERÜLETFELHASZNÁLAS ÉS-SZERKEZET 2.1 1 TERÜLETFELHASZNÁLAS A főváros területszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemeinek (lakó-, ipari és zöldterületek) elhelyezkedése, a beépítés intenzitásának változása és a különböző nagyságrendű központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított helyzete és kapcsolatai határozzák meg. A szerkezet kialakulását,fejlődését befolyásolta a dombozat és a vízrajz, valamint a közlekedés gerinchálózata. Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrűségű területek nagy kiterjedése jellemzi. A balparti sűrűn beépített,zsúfolt városmagot — elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti területeken — sok helyütt laza, családiházas övezet veszi körül, ezt követi az egykori elővárosok jórészt kisvárosias övezete, majd egy újabb laza családiházas övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az újabb lakóterületek is, amelyek korábban a belső családiházas gyűrű elavult, nagyrészben még üres területein, majd a megnövekedett város szélén, egykori mezőgazdasági területén és a peremkerületek átépülő központjaiban létesültek. A sugárirányú út-és vasútvonalak mentén levő környéki települések lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a családiházas területek növekedése jellemezte. Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Duna és a vasútvonalak mentén (Öbuda, Filatorigát, Angyalföld, Újpest, illetve Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Lágymányos, Albertfalva, Budafok, délkeleti irányban (Kőbánya) alakultak ki és — néhány kivétellel (pl. XVI kerület Honfoglalás telep) — ugyanitt fejlődtek a közelmúltban is. Nagyobb összefüggő zöldterületek a pesti városmag szélén (Városliget, Kerepesi temető, Népliget), a szigeteken, a Római parton, a budai hegyvidéken, valamint a régi városhatár mentén alakultak ki. A beépített területek növekedésével a természeti és művi környezet egyensúlyának fenntartásához szükséges mértékű zöldterületek növekedése nem tudott lépést tartani. A beépítéssel elaprózott zöldterületek — az új lakótelepekét kivéve — a művi és természeti környezet között a megfelelő egyensúlyt nem tudják fenntartani. A nagy kiterjedésű, de lényegében egyközpontú fővárosban a lakosság ellátásában mutatkozott területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971 évi általános rendezési terv alapján többfokozatú alközpontrendszer (városrészközpontok) kifejlesztése kezdődött meg. Hagyományos közlekedési csomópont körül lényegében befejeződött a dél-budai városrészközpont építése, újkeletű közlekedési csomópont körül épült az Örs vezér téri városrészközpont. A régi peremkerületi, illetve elővárosi központok továbbfejlesztésével épül Öbuda, Újpest, Kőbánya, Rákoskeresztúr, Kispest, Pesterzsébet és Csepel központja. 2.1.1 2.1.2. 2.1.2 TERÜLETSZERKEZET Budapest a társadalmi-gazdasági tevékenységek területi koncentrációja révén létrejött településegyüttes. Az egyes tevékenységek térben elkülönültek és ezeket a funkcionális területi elemeket a műszaki-fizikai hálózatok sűrű szövevénye, valamint a népesség bonyolult, több irányú mozgásai fogják össze egységes rendszerbe. Budapest hazánk egyetlen számottevő, monocentrikus típusú agglomerációjának központja is, területi és funkcionális rendszere a történeti fejlődés során alakult ki. A várostest négy — jellemző — általában gyűrűs „jellegű" területrészre, — övezetre — osztható, melyek létrejötte ismét a történeti fejlődés társadalmi-gazdasági összefüggéseinek következménye. Ezek: — Az első övezet a tulajdonképpeni városközpont. A főváros országos jelentőségéből is következően itt koncentrálódnak a különféle közintézmények, melyek alapvetően a központi irányítás és adminisztráció feladatait hivatottak ellátni. E tekintetben alapvetően az első munkahelyöv szerepkörét tölti be, sem a termelői, sem a lakóhelyi funkciók nem jellemzőek. E belső magot Pesten a teljes V ker., valamint a XIII. VI. VII. VIII. IX, továbbá Budán; a II. I. és XI. kerület közvetlenül hozzácsatlakozó peremrészei alkotja. A pesti oldalon a kereskedelem és az államigazgatás, valamint a hivatali élet koncentrálódik. A kereskedelem és szolgáltatás szórtan, de viszonylag igen szűk területen — elsősorban a magasabb minőségi igényeket szolgáló üzletek koncentrálódása révén —, főként a főútvonalak mentén és az V kerület középső részén összpontosul. Az államigazgatás és egyéb országos irányító funkciók az ún. hivatali negyedben (az V kerület északi részén) sokasodnak; gyakorlatilag ez a terület a főváros egyik legjelentősebb foglalkoztató központja. A' városközponthoz kapcsolódik a budai Várnegyed. A terület műemléki adottságai, városképi jelentősége miatt az újjáépítést követően egyre inkább idegenforgalmi, főként kulturális, vendéglátó negyeddé alakult át, bár mint lakóhely is számottevő és kvaterner intézményekkel is rendelkezik. A kvaterner funkciók (kutatás, felsőoktatás) területileg szórtan, de jórészt szintén a városközpontban összpontosulnak. — A városközpontot Budán keskenyebb, Pesten szélesebb gyűrűben a második övezet veszi körül. E központi fekvésű, eredetileg exkluzív és kispolgári lakónegyedeket a főútvonalak mentén kereskedelmi-szolgáltató területek bontják részekre. Ezek tulajdonképpen a városközpont kinyúló ,,csápjai" Ebben az övezetben a történeti funkcióváltás következtében elég nagy a lakó- és munkahelyi funkciók keveredése. Nagyobbrészt ebben az övezetben találhatók az elavult, rehabilitációra szoruló területek is (az első lakóhelyöv ). — A városközpontból kifelé haladva, a sugaras kivezető főútvonalak mentén, mintegy ezekre felfűződve található a harmadik, már nem teljesen gyűrű alakú övezet. (A második munkahelyöv.) Az övezetet a síkvidéki és Duna parti területeken (Pesti síkság, Kelenföld, Öbuda) a történeti fejlődés hozta létre. A budai hegyvidék megbontja a gyűrű területét, mert a terep- és környezeti adottságok „kiékelik" az ipari gyűrű ÉNY—NY-i, kb. 1/3 részét. Az iparosodás kezdeti szakaszában az akkori városperemre települt a gyári nagyipar, ennek következtében ipari telephelyek uralják ezt az övezetet. Jelentőségében ez a főváros második legfontosabb foglalkoztató területe (pl. a József- és Ferencváros külső része, Kőbánya). Az ipari övezetet körcikkhez hasonló alakú lakóterületek szakítják meg, ez a második lakóhelyöv. A mozaikos gyűrű a nagyvárosi övezetek közül mind beépítése, mind pedig a tevékenységek megtelepedése szempontjából a legvegyesebb összetételű. Sokhelyütt ipari telephelyek ékelődnek a lakóterületbe, de egyes esetekben — főként tömegközlekedési csomópontok közelében — kisebb (elsősorban kereske21