MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/39

1.2-1.3 BUDAPEST HELYZETE AZ ORSZÁGBAN 1.2-1 ábra 1 országhatár 2. az agglomeráció határa 3. megyehatár 4. megye székhely 5. a legfontosabb útvonalak 6. folyóvízfelület. 1.3 A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI A budapesti általános rendezési terv előzményei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ekkor kezdődött meg a főváros korszerű általános rendezési tervének kidolgozása az akkori ismereteknek megfelelő szinten. A terv egyeztetése és területi tárgyalása során felmerült, hogy a Budapest területére készített tervet ki kell egészíteni az agglomerációs övezetre vonatkozó elgondolásokkal. Az így készült általános rendezési tervet 1960-ban hagyta jóvá a Minisztertanács és egyidejűleg intézkedett, hogy azt 10 év múlva felül kell vizsgálni E felülvizsgálat során átdolgozott tervet a Minisztertanács 1971-ben hagyta jóvá. Ekkor került sor az agglomeráció jelenleg is érvényes területi lehatárolására; 43 település) Ezt követően az ÁTB 5019/1977 sz. határozata úgy intézkedett, hogy ki kel! dolgozni a budapesti agglomeráció rendezési tervét, amely a gazdaságfejlesztés ágazati feladatainak területi vonatkozásait összehangolja. Az 1971 évi általános rendezési terv felülvizsgálata 1978-ban megkezdődött, s ennek eredményeképp 1980-ban elkészült a budapesti agglomeráció általános rendezési tervének „városépítési koncepciója", amelyet a Fővárosi Tanács VB. 1981 januárjában megtárgyalt és a főváros részéről elfogadott. E terv kidolgozása és elfogadása időszakában felmerült, hogy a véglegesítéséhez az agglomerációs térség társadalmi és gazdasági fejlődésének hosszútávú koncepcióját előzetesen el kell készíteni és jóvá kell hagyni. Az ÁTB 5014/1983. sz. határozata véglegesítette az agglomeráció rendezési tervével kapcsolatos feladatokat. A budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója az Országos Tervhivatal irányítása val 1985-ben elkészült. Az előbbieknek, valamint az időközben készített vizsgálatok alapján 1985 évben elkészült, a budapesti agglomeráció regionális rendezési terve (BÁRT). E tervet a Minisztertanács, az 1.027/1986./V.22./ számú határozatában jóváhagyta, egyben 12 előírta, hogy - ellentétben a 7/1983. ÉVM számú, a területrendezési tervek elkészítésének rendjéről szóló Utasításában foglaltakkal, — el kell készíteni a főváros általános rendezési tervet. (Az említett Utasítás 1 számú mellékletében ez a tervezési műfaj nem szerepel, ellenben az, a Budapest és településcsoportjai ÁRT készítését írja elő.) Igy kerülhetett sor jelen munka, a „budapesti általános rendezési terv rendezési programjavaslata" kidolgozására. A tervezési munka előzményeihez szorosan hozzátartozik, hogy 1986. év folyamán elkészült — az összes megelőzőeknél részletesebb — vizsgálat, a főváros terület-felhasználásáról és a lényeges, — a későbbi terv készítés során meghatározó tényezők -ről A vizsgálati összefoglaló értékelését, az említett 7/1983. ÉVM utasítás 4 §-a szerint, a Fővárosi Tanács VB. Építészeti és Városrendezési Főosztálya elfogadta. A vizsgálatok legfőbb jellemzője egyrészt, — a már említett részletességen túlmenően, — hogy a KSH adatgyűjtési rendszerrel összhangban, — pontosan meghatározott illetve lehatárolt területi egységekre, az ún. „városrendezési körzetekre" gyűjtötte az ismérvek sokféleségét. Ezekből számítógépre vitt adathalmaz gyűlt össze, megteremt ve a későbbi tervezési fázis, több variációs, alternatív tervezésimódszer „esetleges" alkalmazásának lehetőségét. (Ennek gyakorlati lehetősége egyes területfelhasználási kategóriákban, pl. a „Lakóterületek" esetében már megteremtődött, illetve egy konkrét munka, a VIII ötéves tervi lakásépítés előkészítésének esetében, alkalmazásra kerül.) Másrészt új elem, hogy területi mérleg készült, amely kerületenként és így a főváros egészére nézve is, megállapítja a BVSZ.-ben meghatározott „területfelhasználási kategóriák" 1986. XII hóban érvényes tényleges helyeit, kiterjedésüket és nagyságáit, hektárban.. Megemlítendő, hogy a felhasznált alaptérkép méretarányából következően, e mérleg, csak az 1,0 ha-nál nagyobb kiterjedésű elemeket veszi figyelembe, továbbá, hogy a területnagyságok, a térkép adta lehetőségek függvényében tekinthetők pontosnak. Ide tartozik, hogy időközben a MÉM elkészítette a város 1 10.000 méretarányú új, —1982—84 között helyszínelt-, EOTR rendszerű alaptérképét. E térkép a vizsgálatoknál használt térképnél lényegesen pontosabb és korszerűbb. Az ÁRT következő tervezési fázisában a munka már az új folytatódik így valószínűsíthető, hogy a majdani terv területi mérlege megállapításai, illetve adatai is, — a vizsgálati területi mérleghez viszonyíttva, — pontosabbak és helytállóbbak lesznek.) Általános érvényű kérdés, hogy a KSH adatgyűjtési rendszerének adatai csupán periodikus időközönként, — a tíz évenként tartott népszámlálások időpontjaiban — pontosak. A köztes időkben (években) a KSH által közölt adatok „közei-hozzávetőlegeseknek" tekinthetők az alapegységekre, a városrendezési körzetekre nézve. A tervezési előzményei közé tartoznak még, illetve a rendeezési program tervezetében felhasználtuk az alábbiakban felsorolt munkákat: — a budapesti ÁRT 1960. — a budapesti ÁRT 1970. — a budapesti agglomeráció területrendezési terve (1975). — Budapest hatályos övezeti terve (1976). — a budapesti vasútfejlesztési koncepció (1979), — a Főváros 15 éves lakásépítési és telepítési tervkoncepciója (1979), — a budapesti agglomeráció rendezési terve, városépítési koncepció (1980). — Országos Területrendezési Terv (Gü), — Országos Üdülőterületi Terv (Gü). — Budapest és környéke közműfejlesztési koncepciója (1981),