MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/25

- 3 vonatkoztatott rendezési tervet tovább pontosítsa és ezáltal az építési igazgatás gyakorlati munkájában közvetlenül hasznosítható alapot teremtsen. II. Budapest megelőző általános rendezési terveit 1960-ban, majd 1971-ben hagyta jóvá a kormány. A városépítés gyakorlati tapasztalatai és a tervező munka során kialakult elgondolások már az agglomeráció regionális rendezési tervének kidolgozása során abba az irányba hatottak, hogy a tervezés szemléletét és módszereit lényeges vonásokban továbbfejlesszük. Törekvésünk analitikus tipusú Általános Rendezési Terv kidolgozására irányult. Ennek lényege, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a vizsgálati szakasz, tehát a város fejlődését meghatározó tényezők értékelő elemzése. Ez a szemlélet lehetőséget adott arra, hogy "nyitott" terv készüljön, amely a területfelhasználásban a "kínálati oldalt" erősíti. Ebből következik, hogy a rendezési program tervezetében mindazok a biztosnak tekinthető elemek szerepelnek, melyek a gyakorlati városépítés számára alternatív választási lehetőségeket tartalmaznak. Ugyanakkor azonban a tervezet rögzíti azokat a közösségi érdekekre alapozott városrendezési elveket is, melyeket következetesen érvényre kell juttatni. Ennek a felfogásnak az alkalmazásban az a lényege, hogy a ma még számottevő bizonytalansági tényezőkkel prognosztizálható igények egy részét, valamint a gazdaság fejlesztési érdekek követelményeit felmerülésük aktuális időszakában további tervezési munkával, folyamatos tervezéssel /"permanens tervezés"/értékeljük, elégítjük ki. Ez a felfogás a terv időállóságát minden bizonnyal jelentősen növeli és ezzel párhuzamosan a terv is jobban igazodik a gyakorlati élet követelményeihez. 2<T