MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-06 773. öe. - 1988_VB 773/31

- 11 ­tagja intézi" és megkérdőjelezi az "egyenlő jogokat" ebben. E kérdéskörök kiindulópontja, hogy a pártnak a politikai hatalom letéteményesének, irányítójának sokféle érdeket, rendkívül sokszínű társadalmi elvárást kell szintetizálni. A külön érdekek újra és újra termelődnek. Az ezt kezelő, integráló és sorrendet kialakító mechanizmus folyamatos tevékenység. Az érdekkü­lönbségek felszínre hozásának és szintetizálásának párton belüli mechanizmusa nem eléggé fejlődött ki. A differenciálódást elismerjük, de ezzel a politikai munka gyakorlata még nem számol kellőképpen. Holott a párt szervezeti felépítése, szervezeteinek minden fontos te­rületen való jelenléte és tagságának szociális összetétele predeszti­nálná arra, hogy érzékelje a társadalom valóságos érdekviszonyait. Mégis a magasabb szintű pártfórumokra az érdekviszonyok sok esetben másodlagos úton kerülnek, vagy egyáltalán nem kerülnek. Ez nem mindig csak érzet, hanem a politikai mechanizmus szűrőrendszeréből is fakad. Egyik fontos oka, hogy a politikai piramis alsó fokáról felfelé ha­ladva a résztvevőknek egyre több lehetőségük van ténylegesen részt venni a politkai irányvonal kialakításában. A politikai vélemény­nyilvánítások éppen fordítottak, minél alacsonyabb szintet nézünk, an­nál inkább megnyilvánulnak az emberek. Ennek a megnyilvánulásoknak az ismerete, ösztönzése és kezelése a demokrácia egyik leglényegesebb alapfeltétele. A párt egyik legfontosabb feladata a közvélemény meghallgatása és orientálása a köz érdekében. Mindennek lehetséges eszközrendszere sok­féle: - A pártnak belső rendszerén belül alapvetően a pártegység erősítésé­nek fontosabb eszközeire kell helyezni a hangsúlyt, mint például a pártfórumok munkájára, a pártoktatásra, a párttagság megfelelő tájé­koztatására és megfelelő információ áramlása, a nevelő munkára, a pártonkívüliek meggyőzésére, stb. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom