MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-20 774. öe. - 1988_VB 774/49

- 8 Ezekből a konfliktusokból következik, hogy az iskolák gyakran identitási, pedagógiai zavarokkal és nagyfokú időhiánnyal küszködnek. Ezeket a poblémákat az iskola egymaga nem, vagy csak korlátozottan tudja kezelni. Az ellentmondások feloldását csakis az iskola és a társadalom szorosabb együttműködése hozhatja. Ehhez azonban az iskoláknak is tudatosabban kell megosztaniuk politikai, ideológiai, pedagógiai gondjaikat. Ez még korántsincs így, az iskolák gondolkodásmódja többségében zárt. Sem természetes szövetségeseikkel: a diákokkal, a szülőkkel, sem szűkebb-tágabb környezetükkel nem kommunikálnak, dolgoznak az új helyzetnek megfelelő felfogásban. Az együttműködésnek vannak jó példái is. A társadalmi környezet fogékonysága és hozzájárulása nélkül sok eredmény nem jöhetett volna létre. Sikeres fővárosi kezdeményezés az "Egy üzem - egy gyermekintézmény" mozgalom, bár a kerületi megvalósulásban különbözők az esélyek és az eredmények. A továbblépésre a szűkös helyzet ellenére is vannak lehetőségek: elsősorban a tartalmi megújuláson kell munkálkodni. Ugyancsak fontos eredményeket hozott a közművelődési, kulturális intézmények iskolai közreműködése - a lassú kibontakozás ellenére is. A szülői munkaközösségek anyagi támogatással, társadalmi munkával, komoly áldozatvállalással segítik az intézményeket. Értékesek - bár még kis számúak - azok az egyéni kezdeményezések, amelyek ösztöndíjakkal, alapítványokkal illetőleg alkalmi közreműködéssel járulnak hozzá a szakmai munkához, a tehetséggondozáshoz. Az iskola életének, problémáinak legfogékonyabb megközelítői a szülők. A velük való együttműködés sok helyen mégis kiegyensúlyozatlan, bőven vannak e téren pedagógiai tartalékok. Élesedő feszültséget okoz az, hogy az iskoláztatás költségeinek egyre növekvő része hárul a szülőkre. 45