MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-01-20 774. öe. - 1988_VB 774/48
- 7 II. Az iskolát körülvevő gazdasági, társadalmi változások mind határozottabban vetik föl azt a kérdést: milyen a társadalom és az iskola viszonya? Az iskola legfontosabb hivatása a sokoldalúan képzett személyiség, a társadalom, a közügyek iránt fogékony állampolgár nevelése, a szakember és az értelmiségi utánpótlás biztosítása. Az iskolai oktatás- nevelés színvonala meghatározó befolyást gyakorol a jövő gazdaságára és társadalmára. Ezért határozottabban kell azt az álláspontot képviselni, hogy a közoktatás döntő, stratégiai ágazat. A közvélemény az oktatásügyet leginkább egyedi, családi tapasztalatok alapján, a feszültségekből és a hiányosságokból ítéli meg. Ez a megítélés - a jogos kritikák ellenére - egyoldalú. Nem számol a pozitívumokkal, s azzal sem, hogy az igények jóval meghaladják az adottságokat és lehetőségeket. Az a követelmény is megfogalmazódik, hogy az iskola semlegesítse a társadalmi visszásságokat és egyenlőtlenségeket. Ugyanakkor a társadalom és az iskola értékrendje közötti távolság nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. A gondot főként a következő ellentmondások okozzák: - alapos és sokoldalúan alkalmazható ismeretek megkövetelése, miközben a tudás leértékelődése tartós folyamattá vált; - egyértelmű világnézeti, erkölcsi megalapozás, a társadalmi beilleszkedésre való felkészítés igénye, ezzel szemben a társadalmi értékrend, morál gyors változásai; - a társadalom hosszú és rövidtávú érdekeinek ütközése (a képzés, a szakképzés, a nevelés területén) az iskolával szembeni követelményekben; - a szolgáltatási igények megnövekedése, amelyet az iskola - feltételek híján - többnyire nem tud teljesíteni (étkezés, közművelődés, sport stb); - a közoktatás, a pedagógusok társadalmi presztízsének gyengesége; - az urbanizáció, a nagyvárosi életvitel, életmód kedvezőtlen hatásai a gyerekekre. íf?
