MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-12-07 793. öe. - 1988_VB 793/12
- 5 4. A fővárosi értelmiség közérzetét, értékrendjét, politikai, közéleti és szakmai aktivitását jelentős mértékben befolyásolja, hogy - az ország vezetése, a társadalom, a politika, a gazdaság, illetve a párt miként számít az értelmiség szakmai munkájára, társadalmi aktivitására, - milyen feltételeket biztosít ehhez és milyen módon hasznosítja az eredményeket; - a politikailag aktívabb rétegek milyen befolyással lehetnek a politika alakulására; - a szakmai munka tárgyi, anyagi és irányítási feltételrendszere, az érdekeltségi és értékelési rend miként alakul, látnak-e perspektívát egy-egy szakterület, szellemi műhely, illetve saját személyük egzisztenciális problémáinak megoldására. • Az elmúlt években született politikai /társadalompolitikai,gazdasági/ döntések számos esetben nem eléggé körültekintő előkészítés után születtek meg, sokszor háttérbe szorultak a szakmai, tudományos szempontok. Az értelmiség tevékenysége nem vált a társadalom, a párt életének szerves részévé. A társadalom kulturális, művészeti, tudományos szellemi életét alapvetően érintő politikai döntések jelentős többsége deklaráció maradt, megvalósulásukat a feltételek hiánya és a konkrét gazdasági intézkedések megakadályozták. A politikai akarat érvényesítéséhez nem teremtettük meg a szükséges eszközöket, intézményesített garanciákat. A szellemi munka, a tudás több évtizede folyamatosan leértékelődik . A társadalom széles rétegei egyetértenek az oktatás, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a kultúra egyre fontosabb szerepével, ugyanakkor a hagyományos döntési mechanizmusok, a nemzeti iövedelem elosztásának megmerevedett gyakorlata nyomán kialakult értékrend a közvetlen napi termelési érdekeket helyezte és helyezi előtérbe. A deklarált politikai szándékok, a megvalósuló politikai gyakorlat és a reálfolyamatok közötti növekvő különbségek hatására az értelmiségnek a párt iránti bizalma - főként az elmúlt néhány évben - rohamosan csökken. Egyre erősödő kritika éri azt a politikai gyakorlatot, amely alkotó vita helyett hatalmi eszközökkel befolyásolja a szellemi élet folyamatait. Mára elfogadhatatlanná váltak M
