MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-11-23 792. öe. - 1988_VB 792/38

- 5 ­- Az országgyűlési képviselői jelöléssel kapcsolatban felvetődött az a ja­vaslat, hogy egy-egy képviselői választókerületben ne csupán a társadalmi, érdekképviseleti szerveknek és más kollektíváknak, hanem törvényben megha­tározott létszámú választópolgárnak is legyen joga aláírásával hitelesítve ajánlást tenni. - A képviselői jelölésnél a helyszíni (spontán) jelölés lehetőségének meg­szüntetését sokan visszalépésként értékelik, a jelölés demokratikus jelle­ge, a közvetlenség ellen ható tényezőnek tartják. - Többen javasolják, a képviselői összeférhetetlenséget megvizsgálni abból a szempontból, hogy ne lehessen képviselő az a vezető személyiség, pl. minisz­ter, akinek a hivatali munkája közvetlenül az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, illetve munkájáról annak köteles beszámolni. - A tanácselnök választását illetően megoszlottak a vélemények. Általános egyetértés volt abban, hogy a tanácselnököt az egész közösség válassza. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy a tanácselnöki funkció ne legyen függetlenített, hanem a tanácstagok önmaguk köréből évente válasszanak el­nököt. - Egyöntetű volt az a vélemény, hogy képviselőt és tanácstagot csak a helyi lakosok közül lehessen választani, s ezt a törvény rögzítse. - Akik a konkrét témához hozzászóltak, elvetésre javasolták a pótképviselői és póttanácstagi intézményt, mivel ezek a gyakorlatban nem váltak be. - Néhányan kifogásolták a többes jelölést, arra hivatkozva, hogy antidemokra­tikus. Összességében a viták tapasztalata alapján megállapítható, hogy célszerűbb lenne az új választójogi törvény kidolgozását az új Alkotmány kidolgozásával párhuzamosan futtatni és közvetlenül az Alkotmány elfogadása után az Ország­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom