MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-11-09 791. öe. - 1988_VB 791/9

Egyre erősödő igény, hogy a tanácsi testületek érdekérvé­nyesítés, érdekkifejezés és érdekegyeztetés fórumaivá válja­nak. Megkezdődött, és a jövőben folytatódni fog a társadalom tagjai és csoportjai alulról jövő kezdeményezéseinek, ön­szerveződésének kiszélesedése. Egyre több a főváros életét, fejlődését, a lakosság egészét érintő alapvető fontosságú kérdésekben a Tanácstestület kéri az érdemi dön­tés lehetőségét. Ebből az a követelmény adódik, hogy a Tanács hatásköreit maga kivánja gyakorolni, nem ruházza át szerveire, de men­tesülni akar a formális döntéseket igénylő feladatoktól. Fel kell készülni arra, hogy az egyre érdemibb vitafórumként működő testület tevékenységének előkészítése, szervezése újszerű munkastílust igényel. A Végrehajtó Bizottságot elsődlegesen a Tanács döntéselőké­szitő szervenkánt és döntéséi végrehajtásának szervezője­ként célszerű működtetni. El kell kerülni, hogy bármilyen kérdésben helyettesítse a Tanácsot. A Tanács szerepkörének növekedésével nagyobb és érdemibb szerep hárul a Bizottságokra. Szükséges, hogy jobban integ­rálják - a szakterületükkel összefüggően - a fővárosban mű­ködő szakmai és társadalmi szervek érdekeit. E szervek kép­viselőit minél nagyobb számban vonják be a bizottságok mun­kájába. A Tanácstörvény keretein belül törekedni kell arra, hogy domborodjon ki jobban a bizottságok javaslattevő, vé­leményező és ellenőrző szerepe, keresni kell jogkörük növe­lésének lehetőségeit. Ennek során fontos, hogy csökkenjen a szakigazgatási szervekhez való szoros kötődésük. A tanács és szervei működésében alapvető a nyilvánosság to­vábbi szélesitése, a lakosság mind szélesebb körének bevoná­sa a döntések előkészítésébe és végrehajtásának ellenőrzésé­be . 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom