MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-10-12 789. öe. - 1988_VB 789/46

- 3 A gyülekezési jognál a bejelentési kötelezettséget illetően sokan a rendőrségi hatáskör mellett voksoltak, hivatkozva arra, hogy ott van a kellő szakértelem. Sokan mások a rendőrséggel szemben erre a tanácsi szerveket Ítélték alkalmasabbnak és demokratikusabbnak, mivel ez felel meg a bizalom elvének. Volt olyan javaslat is, hogy a rendezvényeket a rendőrség és a tanács helyett bíróságon is bejelenthessék. - Sokan időzavart éreznek az 5 napos bejelentési határidő megjelölésében. Javasolják a bejelentési kötelezettség előírásait másképpen megfogalmazni, mert ez az 5 napos határidő nehéz helyzetet teremthet mind a szervezőknek, mind a hatóságoknak. - Megállapítást nyert, hogy túl sok a tervezetben a kautéla, a tiltás, nagyszámú a határozatlan jogfogalom, ezek bizonytalanságot szülhetnek. Mi az, hogy közerkölcs, közrend, közegészség? Ezeket a zárórendelkezésekben értelmezni kellene. Az egyesülési jognál a tervezet tömegszervezet-tömeg mozgalom-egyesület fogalmát összezavarja. Adós marad a meghatározásokkal, nem mondja ki egyértelműen, mit ért e három kategórián.Pl. 28-as §: "Ahol a jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömegmozgalmat kell érteni. - Megfogalmazódott az is, hogy az egyesületek speciális helyzete miatt azokra szükséges lenne külön törvényt alkotni. - Vitatott a tervezet 29 §-a a szakszervezetek önálló szerepeltetéséről. " A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, mely e törvény rendelkezéseitől eltérhet". Volt olyan vélemény, ne legyen külön törvény, mert akkor a többi tömegszervezet is joggal követelhetné azt. - A politikai párt alapítására felkínált három alternatíva nem elégítette ki az állampolgárokat. Elhangzott, hogy ezek tartalmilag nem változatok. Mindhárom azt jelenti, hogy az egyesülési törvény hatálya politikai párt alapítására nem terjed ki, tehát jogilag kizárja az egyesülési szabadság