MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-09-14 788. öe. - 1988_VB 788/46

- 4 Ez a szám viszonylag hosszú idő óta állán dó, csak kevés ingadozást mutat és a tapasztalatok alapján nem is tekinthető reális mutatónak. Egyes vétségtipusokat tekintve /l. sz. melléklet/ megállapítható, hogy évről-évre növekszik a párt élcsapat jellegét és vezető szerepét negatívan befolyásoló, tekintélyét romboló, a pártonkivüliek által is elitélt, állampolgári fegyelmet sértő - sok esetben bűncselekményként megjelenő - végségek aránya. 1987-ben az ide tartozó két vétségtipus az összes büntetések 53,4%-át teszik ki. Az erkölcstelen magánélet, magatartás 24,9%-ról 34,7%-ra, a munka- és szolgálati fegyelem megsértése 14,7%-ról 18,7%-ra emelkedett. Az ilyen jellegű büntetéseket általában hatósági, illetve munkahelyi fegyelmi eljárások előzik meg, és mindkét vétségtipusnál jelentős szerepe van az italozásnak. A társadalmi tulajdonban okozott kár, az abszolutszámokat és százalékos arányát tekintve is csökkent, de az egyes években így is a pártbüntetések 17,6%, 19,5% és 15,2%-át tették ki. E kategórián belül figyelmet érdemlő az okozott károk növekvő értéke. 2%-ról 3,5%-ra emelkedett a jogtalan előnyszerzés miatt kiszabott büntetések aránya. Számszerüségét tekintve 94-ről 86-ra csökkentek ugyan a gondatlanságból okozott balesetek, de százalékos arányuk 7,8%-ról 9,1%-ra emelkedett. A pártélettel kapcsolatos vétségek számának és arányának alakulása továbbra sem tükrözi a párt működésében tapasztalt hiányosságokat, zavarokat, melynek egyik oka a vétségek kritériumainak meghatározásában mutatkozó bizonytalanság. Többek között ezt jelzi, hogy 1985-ben 1 fő, 1986-ban 6 fő,1987ben 8 fő kapott pártbüntetést párthatározat végrehajtásának elmulasztása miatt. ke