MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-06-08 783. öe. - 1988_VB 783/27

- 2 A párttagság változatlanul vitatja a különböző keresetrészek (prémium, az alkalomszerű valamint a túlmunkáért kapott jutalmak) figyelembevételét a tagdíj megállapításánál. Az elmúlt évhez képest növekedett a méltányosság gyakorlása. Korábban az volt a jellemző, hogy a taggyűléseken csak hosszantartó betegség, nehéz szociális körülmények miatt járultak hozzá a tagdíjmérsékléshez. Tapasztalható a szociális rászorultság szélesedő értelmezése (építkezés terheinek, gyermekek számának, szülő- és gyermektartásnak stb. a figyelembevétele), emelkedett az engedmények mértéke. Azt tapasztaltuk, hogy az üzemi, intézményi pártszervezeteknél nagyobb mértékben élnek a tagdíjmérséklés lehetőségével a nyugdíjas párttagoknál, mint a körzeti pártszervezeteknél. Jelezzük, hogy a társadalmi problémák /megélhetési feltételek romlása, áremelések/ miatt év közben újabb feszültségek jelentkezhetnek a fizetőkészség, a tagdíjmorál területén. A besorolással a párttagság nagyobb részének emelkedett a tagdíja. A magasabb, 3,5-4 %-os kategóriákba tartozók számának emelkedése 31 %os. A besorolás szerinti havi tagdíj fővárosi szinten az előző hónaphoz viszonyítva 9 %-kal nőtt, az egy főre jutó tagdíj 189,30 Ft. Mindez azt bizonyítja, hogy bár a párttagok hangsúlyozottan felvetik a tagdíjrendszer lényeges módosításának szükségességét, várakozó állásponton vannak, ugyanakkor fegyelmezetten teljesítik párttagsággal járó kötelezettségüket. Felerősödött az igény: - hogy a párt nyíltan számoljon el a tagdíjak felhasználásáról. Az erről kapott tájékoztatást nem tartják kielégítőnek. A nem megfelelő informáltság miatt a felhasználást leszűkítik az apparátus és az üdülők fenntartására. - A tagdíj egy része - a KISZ, a szakszervezet gyakorlatához hasonlóan - maradjon az alapszervezeteknél. Ebből fedezze a kiadásait a pártszervezet és ne az üzemet, intézményt terhelje. - A bizalomra jobban épülő tagdíjadminisztráció iránt. z*