MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-05-27 759. öe. - 1987_VB 759/54

- lo A pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártszervezetek párttaggá nevelő és tagfelvételi munkájukat a vonatkozó párthatározatok alapján végzik. Erőfeszítéseik ellenére eredményeik az elvárásoktól elmaradnak. Évente átlagosan 800 új párttagot vesznek fel. A belépőkkel szemben érvényesülnek a minőségi követelmények. Az új párttagok felkészültek, többségük állandó megbízatással rendelkezik. A munkásosztályhoz tartozók felvételi aránya csökken. Ebben az ismert politikai és társadalmi körülményeken kivül szerepet játszik az építőiparban, a szállításban és a kereskedelemben meglévő szétszórtság. A fiatalok felvételi aránya a belvárosban a legalacsonyabb (28-29%). Kevés a tanulói felvétel. A pártszervezetek nem foglalkoznak megfelelően a fiatalok párttaggá nevelésével. Növekszik azoknak a száma, akik az önálló életkezdés nehézségeire való hivatkozással nem tudnak, vagy nem akarnak a párttagok sorába belépni. A napi munka során és az elvi irányító tevékenysége részeként jelentőségének megfelelően foglalkozik a kádermunkával. A korábbinál nagyobb a szemléleti egység, javult a káderállomány felkészültsége, állami és politikai iskolázottsága. A vezetői utánpótlás többsége az utánpótlási tervekben szereplők köréből kerül ki. Az elmúlt évek folyamán tovább decentralizálták a káderhatásköröket. Az alkalmatlan vezetők cseréje a szükségesnél lassúbb, amelyben szerepet játszik a sokszor indokolatlan munkajogi védettség és a bonyolult időigényes eljárási rend. A pártszervek jelzéseit az állami irányító szervek gyakran nem veszik figyelembe. A kulturális terület kádermunkájában sokszor tervszerűtlenség és szubjektivizmus mutatkozik. A pártbizottság hatáskörébe 168 fő tartozik, 14 fővel kevesebb mint 1983-ban. Korátlaguk összességében csökkent, azonban változatlanul magas-A könyvkiadók és egyes intézmények vezetőinek életkora jóval meghaladja a nyugdíjkorhatárt. A fiatalítási törekvések erős ellenállásba ütköznek. Emelkedett az állami és politikai iskolai végzettség, jellemzővé vált a felsőfok. A nők arányát nem sikerült számottevően növelni. •A