MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-05-13 757. öe. - 1987_VB 757/38

" A dolgozók a következőket mérlegelhetik: - Ha tovább dolgoznak, keresetük is nő, ami beszámit a nyugdijalapba. Több lesz a szolgálati idejük, az anyák gyermekkedvezményt is kapnak. Ha nyugdijba mennek, kalkulálnak nyugdij melletti keresettel, igy összességében még csökkenő értékű nyugdij mellett is jobban járnak. Ezt a választást befolyásolja, hogy milyen a nyugdij melletti keresetszerzés lehetősége, A felemelt nyugdijkorhatár mellett az ilyen lehetőségek valőszinüleg szűkebbek. A két feltételrendszert azért nehéz összehasonlitani, mert nem azonos időpontban vehetők igénybe. Pl. a kezdő nyugdijösszeg két-három évvel később - az időközben emelkedő kereset hatására - annak ellenére nagyobb lehet, hogy a h

c

." zárnitási szabályok változása következtében relativemérsékeltebb a nyugdijalap. A nyugdijautomatizmusban, illetőleg az értékmegőrzési rendszerben a különbség (az uj feltétel előnye) akkor érzékelhető, ha ez forintösszegben is jelentős. A dolgozókat - mindezeken kivül - sok más egyéni inditék befolyásolhatja a választásban. Néhány konkrét példa. (Feltételezés: a kereset és a fogyasztói árszinvonal évi 7 %-kal nő. A nyugdijba az adóreform után az adóval csökkentett nettó kereset számit be, a számitás ezt veszi figyelembe.) 1./ 1989-ben 60 éves férfi, 38 évi szolgálati ideje van, keresete az átlagosnál nagyobb: 9000 forint. Keresete 1991-ben 10.300 forint lenne. Nyugdija - a két feltételrendszerben - a következő: is