MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-03-18 753. öe. - 1987_VB 753/19

- 12 síteni tudták, így nem volt érdekük a kivitel további fokozása és ez az érdekeltség ellentmondásaira mutat rá. Ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy az 1986. évi tőkés export kötelezettségek egy nem lebecsülhető része pl. a gépiparban az 1986. évben teljesített tőkés kivitel kb. 3,5 %-ának megfelelő szerződés teljesítése húzódik át ez év I. negyedévére. E mögött is több, a vállalatoktól független tényező pl. alkatrészhiány, kooperációs problémák, importnehézségek húzódnak meg. Jelentős nagyságrendet képviselnek ebben a speciális termékek is, amelyeknek kiszállítására a partnerek fizetésképtelensége miatt nem kerülhetett sor. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a piaci, műszaki-fejlesztési munka összehangolt javítására és az egyértelműbb vállalati érdekeltség megteremtésére a jövőben lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani. II. A lakosság életkörülményeinek főbb jellemzői A munkaviszonyból származó keresetek 1985 és 1986 között a fővárosi székhelyű gazdálkodó szervezeteknél - az egy évvel korábbinál kisebb mértékben, a népgazdasági tervben előirányzottnál és a fogyasztói árszínvonalnál azonban erőteljessebben nőttek. Az anyagi ágak szocialista szektorában dolgozók havi átlagkeresete 8,0 %-kal /1985-ben 9,3 %-kal/ volt több, mint az előző évben. Ezen belül az egy foglalkoztatottra jutó munkabér összege 8,3 %-kal emelkedett. /Az év első kilenc hónapjához képest az év végéig a keresetek növekedési üteme - az építőipar kivételével - valamennyi anyagi ágban lassult./ Legnagyobb mértékű keresetnövekedés, 10,6 % a külkereskedelem és az "egyéb" anyagi tevékenység területén következett be, legkisebb arányban pedig a közlekedésben és a vízgazdálkodásban dolgozók keresete nőtt. /(9