MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-02-18 751. öe. - 1987_VB 751/15

- 6 ­- Bár vita tárgyát képezi, széles körű vélemény sze­rint a szervezetfejlesztési folyamat maga is "irányí­tási veszteséget" eredményezett. - Érzékelhetőbbé váltak egyes önállósult vállalatok­nál olyan feszültségek, melyek a korábbi, a nagy­vállalati keretek között nem jelentek meg. Ezzel ja­vul a tevékenységek eredményének mérhetősége, sürge­tővé válik a veszteségforrások felszámolása. - A fővárosban működő leányvállalatok termelési, ér­tékesítési mutatói általában kedvező hatékonyságról adnak számot. Ugyanakkor a főfolyamat részeit képező egységek leányvállalati formában történő működésének negatív következménye, hogy az egységek nem képesek hatást gyakorolni a vállalati stratégiai döntésekre (nem tagjai a vállalati tanácsnak), illetve mivel kétszeresen adóznak - egyszer az államnak, egyszer az anyavállalatnak - fejlesztési lehetőségeik beszű­külnek . 5. A belső irányítási reimdszer (módosulása A belső irányítás összefüggő rendszerének fejlesztése a nyolcvanas évek elejétől 1984-ig, sokszor külső igény alapján valósult meg vagy - mintegy kompromisszumként ­a javasolt decentralizálást helyettesítette. Néhány, inkább kivételnek számító vállalatnál, újszerű eszközöket alkalmaztak a belső érdekeltség javítására, a döntési rendszer decentralizálására stb. azonban a belső szervezet egyes alrendszereinek összefüggő korszerűsítésére kevés példa volt. Az utó bbi időb en kedvező változás me gindul ása érzékel­hető . A munka a vállalatok jelentős részénél felgyor­sült. A hangsú ly az egyes vállalati egység ek önállósá­gának , vállaik ozókészségének növelésére, az érdekelt­ség fo k ozására került. Néhány vállal atnál a változások nyomán feszült ségek keletkeztek az egyes szervezetek kapcso latában , együttműködésében. /?

Next

/
Oldalképek
Tartalom