MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-12-23 772. öe. - 1987_VB 772/40

- 9 helyi programok az éves tervekbe, programokba beépültek. Az MSzMP KB 1987. július 2-i állásfoglalását, az Országgyűlés - széles közvéleményt is foglalkoztató őszi ülésszaka követte. Az évet végig kísérte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. évfordulója alkalmából indított munkaverseny-mozgalom. Az utolsó negyedévet az 1988. évi feladatokra való felkészülés jellemezte. Nagy figyelmet kapott az új szabályozási elemek várható gazdasági és politikai hatásának megismerése. A pártszervek és -szervezetek többségében a munka jelentősebb részét a megújulás, a kibontakozás helyi lehetőségeinek keresése tette ki. A gazdaságpolitikai határozatok feldolgozása során igyekeztek megértetni, elfogadtatni a stabilizációhoz és a kibontakozáshoz elengedhetetlen követelményrendszert. Ez a munka meglehetősen ingatag egységű, összességében romló hangulatú politikai közegben folyt. Ezen a helyzeten azok a pártszervezetek tudtak a leghamarabb úrrá lenni, amelyek a gazdasági vezetéssel együttműködve - sokszor kemény viták, konfliktusok közepette - elég gyorsan el tudták érni a kibontakozás helyi feladatainak, programjainak kidolgozását és elfogadásához meg tudták nyerni a párttagság és egész dolgozó kollektíva bizalmát. A pártszervezetek nem kis részének azonban továbbra is csak mérsékelt befolyása van a helyi eseményekre. Ezt részben a kedvezőtlen külső hatások és a vállalati gazdálkodás negatív jelenségeinek késői felismerése, feltárása okozta. Széles körben tapasztalható elbizonytalanodás, ami abból adódik, hogy a korábi beidegződések, rutinmegoldások tovább élnek és gyengül a nehéz helyzetek megoldásához nélkülözhetetlen önbizalom, meggyőződés is. Egyre több kerületi pártbizottság és vállalati pártszervezet ismeri fel a kádermunka erőteljesebb gyakorlati érvényesítésének szükségességét. A gazdálkodási önállóság és az ezzel járó felelősség növekedésével, a gyorsabban változó társadalmi - közgazdasági feltételrendszerben mind több múlik a párttitkárok, a gazdasági vezetők személyes alkalmasságán, felkészültségén. Nem egyediek azok a példák, ahol egy vagy több vezető cseréU-o